„A szem idegpályái” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Szem kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
*[[Emberi idegrendszer]] |
*[[Emberi idegrendszer]] |
||
*[[Fontosabb autonóm beidegzések]] |
*[[Fontosabb autonóm beidegzések]] |
||
[[Kategória:Szem]] |
|||
A lap 2011. április 23., 06:00-kori változata
A jelen szócikk a szemnek a látási információkat közvetítő idegpályáit tekinti át. A belső szemizmok beidegzése, és az autonóm reflexmechanizmusok a Látóideg és a Fontosabb autonóm beidegzések szócikkben szerepelnek.
A szem idegpályái
A látóideg az ideghártya nagy ganglionsejtjeinek axonjaiból szedődik össze a látóidegfőnél. Ez a szem hátsó pólusától 3-4 milliméterre befelé (medialisan) található. Itt kezdődik a látóideg Nervus opticus [II.] és látási információkat vezet a szem ideghártyájától a központi idegrendszer felé. A kétoldali látóideg a koponyába belépve részben kereszteződik, majd a rostok látókötegben tractus opticus folytatódnak. Az idegrostok az ideghártya részeinek egymáshoz viszonyított helyzetét végig megőrzik.
Látóideg (II. agyideg)
A látóideg Nervus opticus [II.] érzékszervi agyideg. Rostjai a recehártya (stratum ganglionare) rétegében található nagy idegsejtek axonjai. A rostok a recehártyában (retina) a látóidegfőhöz (discus nervi optici; papilla nervi optici) futnak össze, és a szemet annak hátsó pólusától 3-4 milliméterre nasalis (medialis) irányban hagyják el, mint látóideg (nervus opticus). A rostjai velőhüvelyesek (myelinhüvelyesek), de a velőhüvelyeket oligodendrocyták alkotják, mivel a látóideg inkább a központi idegrendszer pályájáihoz hasonlít. A szemüreget (orbita) saját csontos csatornáján (canalis nervi optici), keresztül hagyja el, és az ellenoldali szemideggel egyesülve képezi a látóidegkereszteződést (chiasma opticum) (a szemidegek részleges kereszteződését). A látóidegkereszteződés a harmadik agykamra elülső falának és aljzatának találkozásánál helyezkedik el. A kereszteződésben a mindkét oldali ideghártya belső (medialis) feléből származó rostok, beleértve a sárgafolt macula lutea nasalis feléből eredő rostokat is, átkereszteződnek a középvonalon, és belépnek az ellenoldali látókötegbe (tractus opticus), míg a retina temporalis (lateralis) feléből származó rostok, beleértve a macula temporalis feléből kiinduló rostokat is, hátrafelé folytatódnak az azonos oldali (tractus opticusba). A látóköteg (tractus opticus) a látóidegkereszteződésből (chiasma opticum) indul ki, és hátrafelé fut az agykocsányt oldalról megkerülve, és az oldalsó térdes testben (corpus gniculatum laterale) végződik. Néhány rost a középagyba fut a, ezek a fényreflexekben játszanak szerepet.
A látópálya neuronjai és a binocularis látás
A látási ingerületeket a látókéregbe négy neuron vezeti:
- pálcikák és csapok, amelyek a retina specializálódott receptor neuronjai;
- a bipoláris neuronok, amelyek összekötik a pálcikákat és a csapokat a ganglion sejtekkel;
- a ganglion sejtek, amelyeknek az axonjai a az oldalsó térdes testhez (corpus geniculatum laterale) futnak;
- a corpus geniculatum laterale neuronjai, amelyeknek axonjai az agykéreghez futnak.
A binoculáris látásnál a látótér jobb és bal oldala a mindkét oldali retina egyik felére vetül. A látóidegek kereszteződésében ebből a két azonos oldali retina félből származó axonok összekombinálódnak, és együttesen alkotják a látóköteget (tractus opticus). Az oldalsó térdes test (corpus geniculatum laterale) neuronjai így már egy egész oldali látóteret vetítenek az ellenkező oldali félteke látómezejére. Az alsó retina negyedek (a látótér felső része) a madársarkantyúbarázda (sulcus calcarinus) alsó falába, míg a felső retina negyedek (a látótér alsó része) a barázda felső falába vetülnek. A sárgafolt (macula lutea) a Brodman 17-es mező hátsó részén, a retina többi része pedig az elülső részén reprezentált. Mivel a két szem szögeltéréssel látja a tárgyakat, a binoculáris látásnak alapvető szerepe van a térlátásban és a távolságészlelésében.
Források
- Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) ISBN 963 241 783 6
- Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
- Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963 241 789 5.)
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0 03 011914 6
- Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)
- Blue Histology (angolul) (Large Images, thumbnails, eye and ear, Search, E, R)