„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kat |
a →Élete |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963 14 0582 6}} </ref> |
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963 14 0582 6}} </ref> |
||
Apjához hasonlóan ő is [[I Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki ranlóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből. [[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig. |
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki ranlóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből. [[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig. |
||
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963 14 0582 6}} </ref> |
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963 14 0582 6}} </ref> |
||
A lap 2011. április 16., 20:42-kori változata
Ecsedi Báthory András (?–Kanizsa, 1566) országbíró, tárnokmester. [1]
Élete
Ecsedi Báthory András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget. [2]
Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki ranlóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből. 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben ferdinánd nádornak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig. [3]
Családja
Első felesége - Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya - halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek. [4]
Források
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963 14 0582 6 (2000)
.svg){kind=small}