„Japán Birodalom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: pl:Imperium japońskie
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor: 23. sor:
| címer = Imperial_Seal_of_Japan.svg
| címer = Imperial_Seal_of_Japan.svg
| címer szócikke = Japán címere
| címer szócikke = Japán címere
| mottó = 富国強兵 (''Gazdasági erő és katonai hatalom'')
| mottó = 富国強兵 (''Gazdag ország, erős katonaság'')
| térkép = Greater_Japanese_empire.png
| térkép = Greater_Japanese_empire.png
| térképméret =
| térképméret =
47. sor: 47. sor:
A {{nihongo|'''Nagy Japán Birodalom'''|大日本帝國||Dai Nippon Teikoku}} (ismertebb nevén a ''Japán Birodalom'' vagy ''Japán Császárság'') egy [[1867]]. [[november 9.|november 9-e]] és [[1945]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-a]] között fennállt államalakulat. Az állam a [[Meidzsi restauráció]] után, a [[Tokugava sógunátus]] felbomlása után jött létre.
A {{nihongo|'''Nagy Japán Birodalom'''|大日本帝國||Dai Nippon Teikoku}} (ismertebb nevén a ''Japán Birodalom'' vagy ''Japán Császárság'') egy [[1867]]. [[november 9.|november 9-e]] és [[1945]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-a]] között fennállt államalakulat. Az állam a [[Meidzsi restauráció]] után, a [[Tokugava sógunátus]] felbomlása után jött létre.


Japán gyors ipari és katonai fejlődése a Fukoku kjóhei (富国強兵, ''Gazdagabb ország, erősebb hadsereg'') szlogenje alatt [[Ázsia]] nagyhatalmává tette. 1872-ben meghódította a [[Rjúkjú-szigetek]]et, majd 1894–1895-ben, az [[első kínai–japán háború]]ban döntő vereséget mértek a [[Csing-dinasztia|Csing-dinasztiára]], és megszerezték [[Korea (történelmi)|Koreát]]. Japán ezután 1904–1905-ben az [[orosz–japán háború]] folyamán legyőzte a cári Oroszországot - ekkor fordult elő először, hogy egy ázsiai hatalom egy európai nagyhatalmat legyőzzön. 1914-ben harcolt az [[első világháború]]ban, és megszerezte [[Csingtao|Csingtaót]] és [[Mikronézia|Mikronéziát]] Németországtól. Azonban ezt követően a hadsereg hatalma egyre növekedett az államon belül, és egyre militánsabb és agresszívebb kormányok váltották egymást.
Japán gyors ipari és katonai fejlődése a Fukoku kjóhei (富国強兵, ''Gazdag ország, erős katonaság'') szlogenje alatt [[Ázsia]] nagyhatalmává tette. 1872-ben meghódította a [[Rjúkjú-szigetek]]et, majd 1894–1895-ben, az [[első kínai–japán háború]]ban döntő vereséget mértek a [[Csing-dinasztia|Csing-dinasztiára]], és megszerezték [[Korea (történelmi)|Koreát]]. Japán ezután 1904–1905-ben az [[orosz–japán háború]] folyamán legyőzte a cári Oroszországot - ekkor fordult elő először, hogy egy ázsiai hatalom egy európai nagyhatalmat legyőzzön. 1914-ben harcolt az [[első világháború]]ban, és megszerezte [[Csingtao|Csingtaót]] és [[Mikronézia|Mikronéziát]] Németországtól. Azonban ezt követően a hadsereg hatalma egyre növekedett az államon belül, és egyre militánsabb és agresszívebb kormányok váltották egymást.


1931-ben a megrendezett [[mukdeni incidens]] után a japán csapatok megszállták [[Mandzsúria|Mandzsúriát]], és [[Mandzsukuo]] néven bábállamot hoztak létre itt. 1937-ben pedig kitört Japán és a [[Kínai Köztársaság]] között a [[második kínai–japán háború]]. 1936-ban aláírta az [[Antikomintern paktum]]ot és 1940-ben csatlakozott a [[háromhatalmi egyezmény]]hez, ezzel végleg a [[Tengelyhatalmak]] mellett kötelezve el magát. Hatalma csúcsán, 1942-ben mintegy 7 400 000 km<sup>2</sup> területet tartott ellenőrzése alatt, amely a világ legnagyobb országainak sorába emelte.<ref>[http://web.archive.org/web/20071013221640/starnarcosis.net/obsidian/earthrul.html Bruce R. Gordon: To Rule the Earth]</ref>
1931-ben a megrendezett [[mukdeni incidens]] után a japán csapatok megszállták [[Mandzsúria|Mandzsúriát]], és [[Mandzsukuo]] néven bábállamot hoztak létre itt. 1937-ben pedig kitört Japán és a [[Kínai Köztársaság]] között a [[második kínai–japán háború]]. 1936-ban aláírta az [[Antikomintern paktum]]ot és 1940-ben csatlakozott a [[háromhatalmi egyezmény]]hez, ezzel végleg a [[Tengelyhatalmak]] mellett kötelezve el magát. Hatalma csúcsán, 1942-ben mintegy 7 400 000 km<sup>2</sup> területet tartott ellenőrzése alatt, amely a világ legnagyobb országainak sorába emelte.<ref>[http://web.archive.org/web/20071013221640/starnarcosis.net/obsidian/earthrul.html Bruce R. Gordon: To Rule the Earth]</ref>
58. sor: 58. sor:
* Nemere István: ''Háború Japán ellen'', Puedlo Könyvkiadó, ISBN 9639477346
* Nemere István: ''Háború Japán ellen'', Puedlo Könyvkiadó, ISBN 9639477346
* Lord Russell of Liverpool: ''A Bushido lovagjai'', Debrecen, Gold Book, 2002, ISBN 9639437875
* Lord Russell of Liverpool: ''A Bushido lovagjai'', Debrecen, Gold Book, 2002, ISBN 9639437875
* Inogucsi Takasi: ''Japán politika'', Századvég Kiadó, 2007, ISBN 9789637340383


[[Kategória:Japán történelme]]
[[Kategória:Japán történelme]]

A lap 2011. április 4., 03:50-kori változata

Nagy Japán Birodalom
(大日本帝國, Dai Nippon Teikoku)
1868. január 3.1947. május 3.
Japán Birodalom címere
Japán Birodalom címere
Japán Birodalom zászlaja
Japán Birodalom zászlaja
Mottó: 富国強兵 (Gazdag ország, erős katonaság)
Nemzeti himnusz: Kimi ga jo
Általános adatok
FővárosaTokió
Hivatalos nyelvekjapán
Vallássintoizmus
buddhizmus
Államvallás
Pénznemjapán jen
koreai jen
tajvani jen
japán katonai jen
Kormányzat
ÁllamformaCsászárság
UralkodóMeidzsi császár (1868–1912)
Taisó császár (1912–1926)
Hirohito császár (1926–1945)
ElődállamUtódállam
 Tokugava-sógunátusJapán megszállása 
 Rjúkjú KirályságÉszak-Korea 
 Ezói KöztársaságDél-Korea 
 Koreai Császárság

A Nagy Japán Birodalom (大日本帝國?, ’Dai Nippon Teikoku’) (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság) egy 1867. november 9-e és 1945. szeptember 2-a között fennállt államalakulat. Az állam a Meidzsi restauráció után, a Tokugava sógunátus felbomlása után jött létre.

Japán gyors ipari és katonai fejlődése a Fukoku kjóhei (富国強兵, Gazdag ország, erős katonaság) szlogenje alatt Ázsia nagyhatalmává tette. 1872-ben meghódította a Rjúkjú-szigeteket, majd 1894–1895-ben, az első kínai–japán háborúban döntő vereséget mértek a Csing-dinasztiára, és megszerezték Koreát. Japán ezután 1904–1905-ben az orosz–japán háború folyamán legyőzte a cári Oroszországot - ekkor fordult elő először, hogy egy ázsiai hatalom egy európai nagyhatalmat legyőzzön. 1914-ben harcolt az első világháborúban, és megszerezte Csingtaót és Mikronéziát Németországtól. Azonban ezt követően a hadsereg hatalma egyre növekedett az államon belül, és egyre militánsabb és agresszívebb kormányok váltották egymást.

1931-ben a megrendezett mukdeni incidens után a japán csapatok megszállták Mandzsúriát, és Mandzsukuo néven bábállamot hoztak létre itt. 1937-ben pedig kitört Japán és a Kínai Köztársaság között a második kínai–japán háború. 1936-ban aláírta az Antikomintern paktumot és 1940-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, ezzel végleg a Tengelyhatalmak mellett kötelezve el magát. Hatalma csúcsán, 1942-ben mintegy 7 400 000 km2 területet tartott ellenőrzése alatt, amely a világ legnagyobb országainak sorába emelte.[1]

A midway-i csata után azonban fokozatosan elkezdett visszaszorulni az ország, és végül 1945-ben a vesztesek oldalán fejezte be a világháborút. Habár a japán kormány igyekezett kitartani a végsőkig, a Hirosimára- és a Nagaszakira dobott atombomba ezt nem tette lehetővé. A japán vezetőség végül egyetlen feltételt szabott meg a békekötésben: a császárság intézménye nem sérülhet, amelyet a Szövetségesek el is fogadtak. Ezután az ország amerikai megszállás alá került, amelynek vezetője Douglas MacArthur tábornok lett. Az ország 1947. május 3-án kapott új alkotmányt, és végül az amerikai gyámkodás időszaka is véget ért 1952-ben, átadva helyét a mai modern Japánnak.

Források