„Szemere Miklós (költő)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
tagol, kategóriák, farigcsa
a (→‎Pályája: link jav.)
(tagol, kategóriák, farigcsa)
 
== Pályája ==
A [[Szemere (egyértelműsítő lap)|Szemerék]] ősi kálvinista nemzetségéből származott, Szemere László és Vattay Krisztina fia volt. Apját korán elvesztette. Tanulmányait a [[sárospatak]]i református főiskolában végezte, németül [[Lőcse|Lőcsén]] és [[Eperjes]]en tanult meg. Joggyakorlat után 1827-ben ügyvédi vizsgát tett. Gazdálkodás helyett a költészet és a művészet érdekelte. Az 1832–1835 közötti éveket művészek társaságában, [[Barabás Miklós]]sal együtt [[Bécs]] műgyűjteményei közt, majd Észak-Olaszországban töltötte. 1836-ban feleségül vette Máriássy Annát. Fiatal korában tehetségesen festett, domborműveket faragott, majd ezzel felhagyva főként a költészettel kezdett foglalkozni. Összeköttetésben állott az írókkal; ingerlékeny természetű miatt gyakran vitákba keveredett a szerkesztőkkel: [[Garay János (költő)|Garay Jánossal]], [[Petőfi Sándor|Petőfivel]], [[Arany János]]sal is.
 
Mint a becsvágyóbb zempléni nemesurak, ő is szenvedélyesen politizált, sokat szerepelt a vármegyei gyűléseken, részt vett a követválasztási küzdelmekben.
A kormányt keményen bíráló baloldali ellenzéki pártállását haláláig megtartotta. Vármegyei nemestársai és a pesti írók gyakran megfordultak kúriájában, az irodalom éppen olyan szenvedélye volt, mint a Kossuth-párti politika.
 
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején fiával együtt beállt huszárnak, [[Erdély]]ben [[Bem]] táborában is harcolt. A szabadságharc leverése után lasztóci birtokán visszavonultságban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban választotta levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1865-ben lett tagja.
Hosszabb utazásokat tett, így [[Chyzer Kornél]]lal Törökországba, Görögországba és Olaszországba utazott; 1874 nyarán meglátogatta [[Kossuth Lajos]]t Baraccone-ban. Lasztóci birtokán halt meg.
Már 36 éves volt, amikor [[Kazinczy Gábor]] bíztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.
 
==Munkássága==
*Verseinek gyüjteményét [[Abafi Lajos]] adta közre: ''Szemere Miklós összes munkái.'' Három kötet. (Budapest, 1882).
Már 36 éves volt, amikor [[Kazinczy Gábor]] bíztatásárabiztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.
 
==Főbb művei==
*Verseinek gyüjteményétgyűjteményét [[Abafi Lajos]] adta közre: ''Szemere Miklós összes munkái.'' Három kötet. (Budapest, 1882).
*Kéziratos hagyatékának egy részét [[Perényi József (történész)|Perényi József]] tette közzé: ''Szemere Miklós irodalmi hagyatékából.'' (Nagykanizsai kegyesrendi gimnázium értesítője. 1902.)
 
{{DEFAULTSORT:Szemere Miklos}}
[[Kategória:Magyar költők]]
[[Kategória:Magyar műfordítók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:19. századi magyarok]]

Navigációs menü