„Jakabffy Elemér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎Munkássága: belső link
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
18. sor: 18. sor:


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==

*''A románok hazánkban és a Román Királyságban.'' Budapest, 1918.
*''A románok hazánkban és a Román Királyságban.'' Budapest, 1918.
*''Régi krassóiak.'' Lugos, 1919.
*''Régi krassóiak.'' Lugos, 1919.
26. sor: 27. sor:
*''Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre.'' Lugos, 1940.
*''Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre.'' Lugos, 1940.
*''Kisebbségi sorskérdések.'' (Vál.: Balázs Sándor) Kolozsvár, 2005.
*''Kisebbségi sorskérdések.'' (Vál.: Balázs Sándor) Kolozsvár, 2005.

== Lásd még ==

*[[Kisebbségi kérdés irodalma]]


== Felhasznált forrás ==
== Felhasznált forrás ==

A lap 2011. április 2., 17:04-kori változata

Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17.Szatmárnémeti, 1963. május 19.) magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1938). Írói álneve Hagepian.

Életútja

1903-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi, majd 1905-ben jogtudományi doktori oklevelet. Ügyvédi vizsgáját 1908-ban tette le, ezt követően nyitotta meg 1919-ig működő ügyvédi irodáját Lugoson. 1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt színeiben a németboksáni választókerület országgyűlési képviselője volt.

Erdély 1920. évi Romániához való csatolását követően szülőföldjén maradt, ahol élénk politikai, publicisztikai és lapszerkesztői tevékenységet fejtett ki. 1922-től 1938-ig az Országos Magyar Párt (OMP) alelnöke, 1928-tól a bukaresti országgyűlés Bihar, majd 1931-től Szatmár megyei képviselője volt. II. Károly diktatórikus uralmának bevezetésekor és az OMP betiltásakor, 1938-ban megtagadta a belépést a Romániai Magyar Népközösségbe (RMN) és visszavonult a politikai élettől. 1943-tól korábbi döntése dacára tevékenyen részt vett az RMN munkájában. 1944 augusztusában Bukarestbe internálták mint „nemzetiségi túszt”, fogvatartásával a román kormány az Észak-Erdélyben rekedt Emil Haţieganu biztonságát kívánta kikényszeríteni.

Végül Jakabffy csak nyolc hónap elteltével, 1945 áprilisában szabadult ki, kényszerlakhelyéül a hatóságok Hátszeget jelölték ki. 1945-ben a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete hívta tagjai sorába, de megrendült egészségi állapotára hivatkozva a felkérést visszautasította. Hátszeget 1954-ben hagyhatta el, ezt követően Szatmárnémetiben telepedett le, s hátra lévő éveit itt élte le visszavonultságban.

Munkássága

Az 1910-es évek végétől kifejtett közírói tevékenysége az erdélyi nemzetiségi viszonyokra és népesedéstörténetre, majd 1920 után az erdélyi magyarság kisebbségi, demográfiai, politikai és társadalmi helyzetére irányult. Politikusként is a romániai magyarság jogaiért és helyzetük javításáért harcolt, 1925 és 1935 közötti diplomáciai útjain több ízben képviselte az erdélyi magyarságot a Népszövetség Genfben megrendezett kisebbségügyi kongresszusain.

1922-től 1942-ig a Magyar Kisebbség című folyóirat alapító szerkesztőjeként tevékenykedett, emellett 1923-tól a kisebbségpolitikai szemle román (Glasul Minoritâtilor), 1926-tól német (Die Stimme der Minderheiten) és francia (La Voix des Minorités) nyelvű változatait is szerkesztette. Behatóan foglalkozott a Bánság, azon belül főként Krassó-Szörény megye történetével.

Társasági tagságai és elismerései

1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, de az 1960-ban végrehajtott akadémiai tagrevízió során nem erősítették meg tagságát.

Főbb művei

  • A románok hazánkban és a Román Királyságban. Budapest, 1918.
  • Régi krassóiak. Lugos, 1919.
  • Naplóm az 1918. évi forradalom eseményeiről. Lugos, 1920.
  • Erdély statisztikája. Lugos, 1923.
  • Adatok a magyarországi románság történetéhez. Lugos, 1927.
  • A bánsági magyarság húsz éve Romániában. Budapest, 1939.
  • Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Lugos, 1940.
  • Kisebbségi sorskérdések. (Vál.: Balázs Sándor) Kolozsvár, 2005.

Lásd még

Felhasznált forrás