„Auguste-Henri Forel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
RedBot (vitalap | szerkesztései)
30 055 szerkesztés
a r2.6.1) (Bot: következő módosítása: sr:Аугуст Форел
infobox és kiegészítések
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox
[[Fájl:Forelplaquette.jpg|thumb|right]]
| név = Auguste-Henri Forel
'''Auguste-Henri Forel''', ([[LaGracieuse]], [[Morges]], [[Svájc]], [[1848]]. [[szeptember 1.]] – [[Yvorne]], [[Svájc]], [[1931]]. [[július 27.]]) [[svájc]]i pszichiáter, elmegyógyász, amatőr [[rovartan]]kutató. {{Zoonév|Forel}}
| kép = Forel.PNG
| képméret =200px
| képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint = [[Pszichiáter]], elmegyógyász és amatőr [[Entomológia|rovartankutató]]
| nemzetiség = [[Svájc|svájci]]
| állampolgárság =
| születés dátuma =[[1848]]. [[szeptember 1.]]
| születés helye = {{Svájc}} [[LaGracieuse]], [[Morges]],
| halál dátuma = [[1931]]. [[július 27.]] {{életkor-holt|1848|09|01|1931|07|27}}
| halál helye = [[Yvorne]], [[Svájc]]
| házastárs =
| gyermekei =
| lakhely =
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =
| kutatási terület =
| tudományos fokozat =
| mérnöki ág =
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság =
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek =
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság =
| hatással volt =
| hatással voltak rá = [[Huber Alfons]], [[Alois von Gudden]], [[Theodore Hermann Meyner]]
}}
[[Fájl:Forelplaquette.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Forel arcképe plaketten]]
'''Auguste-Henri Forel''', ([[LaGracieuse]], [[Morges]], [[Svájc]], [[1848]]. [[szeptember 1.]] – [[Yvorne]], [[Svájc]], [[1931]]. [[július 27.]]) [[svájc]]i pszichiáter, elmegyógyász, amatőr [[Entomológia|rovartankutató]]. {{Zoonév|Forel}}


A [[svájc]]i tudományok egyik leghíresebb és országában az egyik legnagyobb tekintélynek örvendő tudósa, az [[1976]] és [[1985]] között kinyomtatott [[svájc]]i 1000 [[svájci frank|frank]]os [[bankjegy]]en az ő képmása szerepel.
A svájci tudományok egyik leghíresebb és országában az egyik legnagyobb tekintélynek örvendő tudósa, az [[1976]] és [[1985]] között kinyomtatott [[svájc]]i 1000 [[svájci frank|frank]]os [[bankjegy]]en az ő képmása szerepel.


== Élete ==
== Élete ==
Forel a [[Genfi-tó]] partján, [[Morges]]-ben született. Már nagyon fiatal korában foglalkoztatta a rovarok élete, különösen a [[hangyák]] élete, 11 éves korában Huber híres munkáját a hangyák viselkedéséről bibliaként olvasgatta.
Forel a [[Genfi-tó]] partján, [[Morges]]-ben született. Már nagyon fiatal korában foglalkoztatta a rovarok, különösen a [[hangyák]] élete, 11 éves korában [[Huber Alfons]] híres munkáját a hangyák viselkedéséről szólót, mintegy bibliát úgy olvasgatta. Amikor 14 éves lett, középfokú tanulmányait [[Lausanne]]-ban a kantoni középfokú iskolában kezdte el, majd ennek elvégzése után a [[Zürichi egyetem]]re ment [[1866]]-ban. Mellette azonban folytatta a hangyák vizsgálatát is, tanulmányokat írt és a svájci Rovartani Társaság tagja lett.


A [[zürich]]i Egyetemen [[Bernard Alois von Gudden]] tanítványa volt, pszichiátriát tanult, de a [[természettudomány]]i ismereteit sem hanyagolta el, barátja lett a híres botanikus és őslénytani kutató, [[Oswald Heer]] is. Forel [[1866]] és [[1871]] között volt a [[zürich]]i egyetem hallgatója. Diplomamunkájának megírása előtt [[1871]]–[[1872]] telén [[Bécs]]ben tartózkodott, és [[neuroanatómia]]i munkákkal foglalkozott. Megírta diplomamunkáját az [[emlősök]] agyvelejéről, [[Theodore Hermann Meyner]]t irányítása alatt.
Amikor 14 éves lett, középfokú tanulmányait [[Lausanne]]-ban a kantoni középfokú iskolában kezdte el, majd ennek elvégzése után a [[zürich]]i egyetemre ment [[1866]]-ban. Mellette azonban folytatta a hangyák vizsgálatát is, tanulmányokat írt és a svájci Rovartani Társaság tagja lett.


Meynert sohasem értett egyet ezzel a diplomamunkájával, ezért Forel sikertelenül próbálta megszerezni a kantoni orvosi vizsgát [[Lausanne]]-ban [[1872]]-ben. A következő néhány hónapban Svájcban utazgatott, különböző tanulmányokat folytatott a svájci hangyák viselkedéséről. [[1873]]-ban [[München]]be ment, a Ludwig-Maximilians egyetemre, asszisztense lett Bernard Aloys von Guddennek, ahol az agyvelő tanulmányozása került érdeklődésének központjába. Tanulmányait az [[agy]]ra, és az agy központjaira összpontosította, egyik fő tudósává vált az [[idegrendszer]] mikroszkopikus anatómiájának.
A [[zürich]]i Egyetemen Alois von Gudden tanítványa volt, pszichiátriát tanult, de a [[természettudomány]]i ismereteit sem hanyagolta el, barátja lett a híres botanikus és őslénytani kutató, Oswald Heer is.


[[1875]]-ben, Forel feltérképezte az [[agy]] részeit, ezeket a tanulmányait már [[zürich]]i pszichiáter professzorként szövegezte meg önállóan. Jelentős tanulmánya az agyi idegek, mint a [[háromosztatú ideg]] leírása, valamint a [[hipotalamusz]] egyik részének ''(nucleus hypothalamicus)'' pontos leírása, melyet őutána Campus Foreli-nek neveznek. Ezt a tanulmányt [[1877]]-ben publikálta. [[1877]]-ben megkapta docensi kinevezését.
Forel [[1866]] és [[1871]] között volt a [[zürich]]i egyetem hallgatója. Diplomamunkájának megírása előtt [[1871]]–[[1872]] telén [[Bécs]]ben tartózkodott, és neuroanatómiai munkákkal foglalkozott. Megírta diplomamunkáját az emlősök agyvelejéről, Theodore Hermann Meynert irányítása alatt.


[[1878]]-ban a másik területen, a hangyák kutatásai során tanulmányútra indult több országba, elsőként [[Kolumbia|Kolumbiába]], de hamarosan abbahagyta kutatómunkáját a [[Amerikai Virgin-szigetek|Virgin-szigeteki]] St. Thomasban, mert barátja, Steinheil váratlanul meghalt. Barátja halála és visszaérkezte után munkájában visszatért a pszichiátria felé és [[1879]]-ben a [[zürich]]i egyetem kinevezett elmekórtani professzora lett, valamint a [[zürich]]i elmegyógyintézetnek, a Burghölzlinek az igazgatója. [[1882]]-ben összeházasodott Emma Steinheillel, elhunyt barátjának testvérével.
Meynert sohasem értett egyet ezzel a diplomamunkájával, ezért Forel sikertelenül próbálta meg megkapni a kantoni orvosi vizsgát [[Lausanne]]-ban [[1872]]-ben.


[[1885]]-ben fedezte fel a [[hallóideg]]et az agyvelőben. (Nervus acusticus) [[1887]]-ben publikálta egyik legfontosabb munkáját, az idegrendszerrel kapcsolatban, melyben leírta az [[idegsejt]]ek működését az agyban. Ez a munkája patológiai és gyakorlati bizonyítékokon alapult. [[1889]]-ben az [[alkoholizmus]]sal és annak hatásaival foglalkozott Asile d’Ellikonnal, aki ekkor a legnevesebb svájci alkoholterapeuta volt [[Zürich]]-ben, élete további részében az [[alkoholizmus]]sal kapcsolatban számos írása jelent meg. Önmaga teljesen absztinens volt, tagja volt az IOGT-nek. (International Organization of God fearing Transvestites) [[Svájc]]ban. [[1898]]-ban Forel idő előtt nyugdíjba ment a Burghölzliből, és a [[Vaud kanton]]i Yverne-be költözött, továbbiakban itt élt, magánórákat adott, szociális reformok kidolgozásával, valamint a hangyák viselkedésével foglalkozott.
A következő néhány hónapban Svájcban utazgatott, különböző tanulmányokat folytatott a svájci hangyák viselkedéséről.


[[1873]]-ban [[München]]be ment, a Ludwig-Maximilians egyetemre, asszisztense lett Bernard Aloys von Guddennek, ahol az agyvelő tanulmányozása került érdeklődésének központjába. Tanulmányait az [[agy]]ra, és az agy központjaira összpontosította, egyik fő tudósává vált az [[idegrendszer]] mikroszkopikus anatómiájának.

[[1875]]-ben, Forel feltérképezte az [[agy]] részeit, ezeket a tanulmányait már [[zürich]]i pszichiáter professzorként szövegezte meg önállóan.

Jelentős tanulmánya az agyi idegek, mint a [[háromosztatú ideg]] leírása, valamint a [[hipotalamusz]] egyik részének ''(nucleus hypothalamicus)'' pontos leírása, melyet őutána Campus Foreli-nek neveznek. Ezt a tanulmányt [[1877]]-ben publikálta.

[[1877]]-ben megkapta docensi kinevezését.

[[1878]]-ban a másik területen, a hangyák kutatásai során tanulmányútra indult több országba, elsőként [[Kolumbia|Kolumbiába]], de hamarosan abbahagyta kutatómunkáját a [[Amerikai Virgin-szigetek|Virgin-szigeteki]] St. Thomasban, mert barátja, Steinheil váratlanul meghalt.

Barátja halála és visszaérkezte után munkájában visszatért a pszichiátria felé és [[1879]]-ben a [[zürich]]i egyetem kinevezett elmekórtani professzora lett, valamint a [[zürich]]i elmegyógyintézetnek, a Burghölzlinek az igazgatója.

[[1882]]-ben összeházasodott Emma Steinheillel, elhunyt barátjának testvérével.

[[1885]]-ben fedezte fel a [[hallóideg]]et az agyvelőben. (Nervus acusticus)

[[1887]]-ben publikálta egyik legfontosabb munkáját, az idegrendszerrel kapcsolatban, melyben leírta az [[idegsejt]]ek működését az agyban. Ez a munkája patológiai és gyakorlati bizonyítékokon alapult.

[[1889]]-ben az [[alkoholizmus]]sal és annak hatásaival foglalkozott Asile d’Ellikonnal, aki ekkor a legnevesebb svájci alkoholterapeuta volt [[Zürich]]-ben, élete további részében az [[alkoholizmus]]sal kapcsolatban számos írása jelent meg. Önmaga teljesen absztinens volt, tagja volt az IOGT-nek. (International Organization of God fearing Transvestites) [[Svájc]]ban.

[[1898]]-ban Forel idő előtt nyugdíjba ment a Burghölzliből, és a Vaud kantoni Yverne-be költözött, továbbiakban itt élt, magánórákat adott, szociális reformok kidolgozásával, valamint a hangyák viselkedésével foglalkozott.
[[Fájl:CHF1000 6 front horizontal.png|bélyegkép|jobbra|Forel képe a svájci 1000 frankos bankjegyen]]
[[Fájl:CHF1000 6 front horizontal.png|bélyegkép|jobbra|Forel képe a svájci 1000 frankos bankjegyen]]


Hangyaszakértőként élete során Forel tanulmányozta a hangyák belső felépítését, és így egy másik fajrendszerbe, a [[hártyásszárnyúak]] rendjébe sorolta.
Hangyaszakértőként élete során Forel tanulmányozta a hangyák belső felépítését, és így egy másik fajrendszerbe, a [[hártyásszárnyúak]] rendjébe sorolta. Forel volt az első, aki leírta a hangyák viselkedését más fajok mellett, anélkül, hogy egymással bármilyen biológiai viszonyba kerülnének (ezt [[parabiózis]]nak nevezte). Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett a hártyásszárnyúak családjában levő rovarokból, több mint 3500 különböző példányt gyűjtött össze élete folyamán [[Észak-Amerika|Észak]]- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikától]] kezdve [[Afrika|Afrikáig.]] Hangya-gyűjteménye a világ egyik legnagyobb gyűjteménye. [[1923]]-ban adta ki ötkötetes könyvét a hangyákról, „Le Monde Social des Forimis” címmel.
Forel volt az első, aki leírta a hangyák viselkedését más fajok mellett, anélkül, hogy egymással bármilyen biológia viszonyba kerülnének (ezt [[parabiózis]]nak nevezte).


A [[hipnózis]] területén folytatott tanulmányai során számtalan tanulmányt tett közzé, egyik elismert szakembere lett a területnek, de folytatott tanulmányokat és írt könyveket a higiénia területén is, [[1905]]-ben publikálta „Die sexuelle Frage” című könyvét, amelyben olyan követeléseket fogalmaz meg, mint a szexuális büntető jogszabályok eltörlése, vagy az azonos neműek házasságkötése. Több könyve [[magyar nyelv|magyarul]] is megjelent.(A nemi kérdés ([[1907]]); A nemi élet erkölcstana ([[1908]]).
Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett a hártyásszárnyúak családjában levő rovarokból, több mint 3500 különböző példányt gyűjtött össze élete folyamán [[Észak-Amerika|Észak]]- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikától]] kezdve [[Afrika|Afrikáig.]]
Hangya-gyűjteménye a világ egyik legnagyobb gyűjteménye.
[[1923]]-ban adta ki ötkötetes könyvét a hangyákról, „Le Monde Social des Forimis” címmel.


Forel tapasztalatait nemcsak szakfolyóiratokban tette közzé, hanem a politika számára reformjavaslatokat készített, és ezeknek sürgette polgárjogba kerülését. Egyik javaslata az [[eugenika]] tanához kapcsolódott, az örökölhető tulajdonságok javítása az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozásával, főként szellemi fogyatékosok sterilizálásával. Bár svájci szinten nem vezették, de [[Vaud kanton]] saját törvényébe iktatta (a sterilizáló műtétek [[1928]] és [[1945]] között folytak).
A [[hipnózis]] területén folytatott tanulmányai során számtalan tanulmányt tett közzé, egyik elismert szakembere lett a területnek, de folytatott tanulmányokat és írt könyveket a higiénia területén is, [[1905]]-ben publikálta „Die sexuelle Frage” című könyvét, amelyben olyan követeléseket fogalmaz meg, mint a szexuális büntető jogszabályok eltörlése, vagy az azonos neműek házasságkötése. Több könyve [[magyar nyelv|magyarul]] is megjelent.(A nemi kérdés ([[1907]]); A nemi élet erkölcstana ([[1908]]).

Forel tapasztalatait nemcsak szakfolyóiratokban tette közzé, hanem a politika számára reformjavaslatokat készített, és ezeknek sürgette polgárjogba kerülését.

Egyik javaslata az [[eugenika]] tanához kapcsolódott, az örökölhető tulajdonságok javítása az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozásával, főként szellemi fogyatékosok sterilizálásával.

Bár svájci szinten nem vezették, de [[Vaud kanton]] saját törvényébe iktatta (a sterilizáló műtétek [[1928]] és [[1945]] között folytak).
Később ez a tan [[Adolf Hitler]] fajelméletének alapja lett, így próbálta a német vezetés legalizálni az [[rasszizmus|árja faj]] védelmében tett intézkedéseiket.
Később ez a tan [[Adolf Hitler]] fajelméletének alapja lett, így próbálta a német vezetés legalizálni az [[rasszizmus|árja faj]] védelmében tett intézkedéseiket.


[[1908]]-ban és [[1910]]-ben a „Good Templar” rend meghívására [[Budapest]]en járt, ahol több előadást is tartott. Frorel Grossmannal alapította meg a Zeitschrift für Hypnotismus című, [[pszichológia]]i tartalmú újságot. [[1912]]-ben Forel egy [[agyvérzés]] következtében jobb oldali bénulást kapott, de nem adta fel és 64 éves korában újra megtanult írni a bal kezével. Aktív maradt a területén egészen halálig. [[1928]]-ban megalapította a „Weltliga für Sexualreform”-ot, aminek első elnökei közé választották. A Liga kiállt a [[nő]]k [[jog]]i és szociális egyenlősége mellett, valamint a [[fogamzásgátlás]] és a szexuális nevelés joga, a szexuális büntető törvénykönyv reformja mellett. Forel 83 éves korában halt meg.
[[1908]]-ban és [[1910]]-ben a „Good Templar” rend meghívására [[Budapest]]en járt, ahol több előadást is tartott.

Frorel Grossmannal alapította meg a Zeitschrift für Hypnotismus című, [[pszichológia]]i tartalmú újságot

[[1912]]-ben Forel egy [[agyvérzés]] következtében jobb oldali bénulást kapott, de nem adta fel és 64 éves korában újra megtanult írni a bal kezével. Aktív maradt a területén egészen halálig.


== Források ==
[[1928]]-ban megalapította a „Weltliga für Sexualreform”-ot, aminek első elnökei közé választották. A Liga kiállt a [[nő]]k [[jog]]i és szociális egyenlősége mellett, valamint a [[fogamzásgátlás]] és a szexuális nevelés joga, a szexuális büntető törvénykönyv reformja mellett.
* {{cite web
|url=http://www2.hu-berlin.de/sexology/GESUND/ARCHIV/FOREL.HTM
|title= Auguste Forel - The First Swiss Sexologist
|publisher=Humboldt-Universitaat
|language=angol
|accessdate=2011-03-19
}}
* {{cite web
|url= http://gap.entclub.org/taxonomists/Forel/index.html
|title= Auguste-Henri Forel (1848-1931)
|publisher= Global Ant Project -- World Ant Taxonomists
|language=angol
|accessdate=2011-03-19
}}


{{commons| Category:Auguste Forel}}
Forel 83 éves korában halt meg.


{{portál|orvostudomány|i|biológia}}
{{portál|orvostudomány|i|biológia}}

A lap 2011. március 19., 18:34-kori változata

Auguste-Henri Forel
Életrajzi adatok
Született1848. szeptember 1.
 Svájc LaGracieuse, Morges,
Elhunyt1931. július 27. (82 évesen)
Yvorne, Svájc
Ismeretes mintPszichiáter, elmegyógyász és amatőr rovartankutató
Nemzetiségsvájci
GyermekekOscar Forel
IskoláiZürichi Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozatPhD
Hatással voltak ráHuber Alfons, Alois von Gudden, Theodore Hermann Meyner
Auguste-Henri Forel aláírása
Auguste-Henri Forel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Auguste-Henri Forel témájú médiaállományokat.
Forel arcképe plaketten

Auguste-Henri Forel, (LaGracieuse, Morges, Svájc, 1848. szeptember 1. – Yvorne, Svájc, 1931. július 27.) svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Forel”.

A svájci tudományok egyik leghíresebb és országában az egyik legnagyobb tekintélynek örvendő tudósa, az 1976 és 1985 között kinyomtatott svájci 1000 frankos bankjegyen az ő képmása szerepel.

Élete

Forel a Genfi-tó partján, Morges-ben született. Már nagyon fiatal korában foglalkoztatta a rovarok, különösen a hangyák élete, 11 éves korában Huber Alfons híres munkáját a hangyák viselkedéséről szólót, mintegy bibliát úgy olvasgatta. Amikor 14 éves lett, középfokú tanulmányait Lausanne-ban a kantoni középfokú iskolában kezdte el, majd ennek elvégzése után a Zürichi egyetemre ment 1866-ban. Mellette azonban folytatta a hangyák vizsgálatát is, tanulmányokat írt és a svájci Rovartani Társaság tagja lett.

A zürichi Egyetemen Bernard Alois von Gudden tanítványa volt, pszichiátriát tanult, de a természettudományi ismereteit sem hanyagolta el, barátja lett a híres botanikus és őslénytani kutató, Oswald Heer is. Forel 1866 és 1871 között volt a zürichi egyetem hallgatója. Diplomamunkájának megírása előtt 1871–1872 telén Bécsben tartózkodott, és neuroanatómiai munkákkal foglalkozott. Megírta diplomamunkáját az emlősök agyvelejéről, Theodore Hermann Meynert irányítása alatt.

Meynert sohasem értett egyet ezzel a diplomamunkájával, ezért Forel sikertelenül próbálta megszerezni a kantoni orvosi vizsgát Lausanne-ban 1872-ben. A következő néhány hónapban Svájcban utazgatott, különböző tanulmányokat folytatott a svájci hangyák viselkedéséről. 1873-ban Münchenbe ment, a Ludwig-Maximilians egyetemre, asszisztense lett Bernard Aloys von Guddennek, ahol az agyvelő tanulmányozása került érdeklődésének központjába. Tanulmányait az agyra, és az agy központjaira összpontosította, egyik fő tudósává vált az idegrendszer mikroszkopikus anatómiájának.

1875-ben, Forel feltérképezte az agy részeit, ezeket a tanulmányait már zürichi pszichiáter professzorként szövegezte meg önállóan. Jelentős tanulmánya az agyi idegek, mint a háromosztatú ideg leírása, valamint a hipotalamusz egyik részének (nucleus hypothalamicus) pontos leírása, melyet őutána Campus Foreli-nek neveznek. Ezt a tanulmányt 1877-ben publikálta. 1877-ben megkapta docensi kinevezését.

1878-ban a másik területen, a hangyák kutatásai során tanulmányútra indult több országba, elsőként Kolumbiába, de hamarosan abbahagyta kutatómunkáját a Virgin-szigeteki St. Thomasban, mert barátja, Steinheil váratlanul meghalt. Barátja halála és visszaérkezte után munkájában visszatért a pszichiátria felé és 1879-ben a zürichi egyetem kinevezett elmekórtani professzora lett, valamint a zürichi elmegyógyintézetnek, a Burghölzlinek az igazgatója. 1882-ben összeházasodott Emma Steinheillel, elhunyt barátjának testvérével.

1885-ben fedezte fel a hallóideget az agyvelőben. (Nervus acusticus) 1887-ben publikálta egyik legfontosabb munkáját, az idegrendszerrel kapcsolatban, melyben leírta az idegsejtek működését az agyban. Ez a munkája patológiai és gyakorlati bizonyítékokon alapult. 1889-ben az alkoholizmussal és annak hatásaival foglalkozott Asile d’Ellikonnal, aki ekkor a legnevesebb svájci alkoholterapeuta volt Zürich-ben, élete további részében az alkoholizmussal kapcsolatban számos írása jelent meg. Önmaga teljesen absztinens volt, tagja volt az IOGT-nek. (International Organization of God fearing Transvestites) Svájcban. 1898-ban Forel idő előtt nyugdíjba ment a Burghölzliből, és a Vaud kantoni Yverne-be költözött, továbbiakban itt élt, magánórákat adott, szociális reformok kidolgozásával, valamint a hangyák viselkedésével foglalkozott.

Forel képe a svájci 1000 frankos bankjegyen

Hangyaszakértőként élete során Forel tanulmányozta a hangyák belső felépítését, és így egy másik fajrendszerbe, a hártyásszárnyúak rendjébe sorolta. Forel volt az első, aki leírta a hangyák viselkedését más fajok mellett, anélkül, hogy egymással bármilyen biológiai viszonyba kerülnének (ezt parabiózisnak nevezte). Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett a hártyásszárnyúak családjában levő rovarokból, több mint 3500 különböző példányt gyűjtött össze élete folyamán Észak- és Dél-Amerikától kezdve Afrikáig. Hangya-gyűjteménye a világ egyik legnagyobb gyűjteménye. 1923-ban adta ki ötkötetes könyvét a hangyákról, „Le Monde Social des Forimis” címmel.

A hipnózis területén folytatott tanulmányai során számtalan tanulmányt tett közzé, egyik elismert szakembere lett a területnek, de folytatott tanulmányokat és írt könyveket a higiénia területén is, 1905-ben publikálta „Die sexuelle Frage” című könyvét, amelyben olyan követeléseket fogalmaz meg, mint a szexuális büntető jogszabályok eltörlése, vagy az azonos neműek házasságkötése. Több könyve magyarul is megjelent.(A nemi kérdés (1907); A nemi élet erkölcstana (1908).

Forel tapasztalatait nemcsak szakfolyóiratokban tette közzé, hanem a politika számára reformjavaslatokat készített, és ezeknek sürgette polgárjogba kerülését. Egyik javaslata az eugenika tanához kapcsolódott, az örökölhető tulajdonságok javítása az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozásával, főként szellemi fogyatékosok sterilizálásával. Bár svájci szinten nem vezették, de Vaud kanton saját törvényébe iktatta (a sterilizáló műtétek 1928 és 1945 között folytak). Később ez a tan Adolf Hitler fajelméletének alapja lett, így próbálta a német vezetés legalizálni az árja faj védelmében tett intézkedéseiket.

1908-ban és 1910-ben a „Good Templar” rend meghívására Budapesten járt, ahol több előadást is tartott. Frorel Grossmannal alapította meg a Zeitschrift für Hypnotismus című, pszichológiai tartalmú újságot. 1912-ben Forel egy agyvérzés következtében jobb oldali bénulást kapott, de nem adta fel és 64 éves korában újra megtanult írni a bal kezével. Aktív maradt a területén egészen halálig. 1928-ban megalapította a „Weltliga für Sexualreform”-ot, aminek első elnökei közé választották. A Liga kiállt a nők jogi és szociális egyenlősége mellett, valamint a fogamzásgátlás és a szexuális nevelés joga, a szexuális büntető törvénykönyv reformja mellett. Forel 83 éves korában halt meg.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Auguste-Henri Forel témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Auguste-Henri_Forel&oldid=9416112”