„Országh Kristóf” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
lektor
(lektor)
{{lektor}}'''Guthi Országh Kristóf''' ([[1535]]. – [[Csejte]], [[1567]]. [[október 19.]]) a [[Országh család (Guthi)|család]] utolsó férfi tagja.
 
Apja [[Országh László]], édesanyja Pekry Anna. Testvérei: Országh Ilona ([[Perényi Gábor]] felesége 1537-69) Országh Borbála ([[Enyingi Török Ferenc]] felesége)
==Életrajza==
 
Kristóf korán elveszíti édesapját Országh Lászlót. Anyja 1544 körül férjhez megy [[Losonczy István (katona)|Losonczy István]]hoz, a [[Nógrád vármegye|nógrádi]] főispán és [[Temesvár|temesvári]] várkapitányhoz.
 
4 évig gyámja és mostohaapja lesz Kristófnak, és gondozza örökségét az óriási Országh-birtokot.
 
Kristóf [[1548]]-ban éri el az akkori jogszokásoknak megfelelő nagykorúságot, s válik a birtokai teljes jogú tulajdonosává.
 
Ekkor apai nagynénje [[Bánffy István]]né Országh Magdolna örökösödési pert indított Kristóf ellen a hatalmas vagyon felosztásáért.
 
A részét követelte azon javakból, melyek mindkét nemre harmadolandók voltak, amelyek pedig fiúi ágon voltak örökölhetőek, azokból a leányi negyedet (puellaris quartalitia) s az anyai ágon volt jegyajándékot, s a hozományt (res parapernalis) kívánta kiadatni. Az így peressé vált birtokok között szerepel Sirok is.
 
A per [[1560]]-ban dőlt el Bánffyné javára. Amikor is Kristóf ellenszegült a végrehajtásnak, melyet később kiegyezéssel fejeztek be. Mégpedig úgy, hogy Bánffy Istvánné, anyja hozománya fejében, s perköltségként 14 ezer forintot, valamint [[Pozsony vármegye|Pozsony vármegyében]] Zámolyán várát 200 jobbággyal kapta Országh Kristóftól.
 
A kiegyezést maga Kristóf kezdeményezte, főleg azért hogy birtokviszonyai rendezve, intézkedési joga a jövőben biztosítva legyen.
 
[[1563]]-ban [[Csejte vára|Csejte várát]] kivéve, amely birtokai központja volt, összes javaira nézve királyi belelegyezéssel szabad rendelkezési jogot szerzett magának.
 
Országh Kristóf mostohaapja Losonczy István Temesvár feladását követően Ahmed pasa parancsára történő tragikus lefejeztetése után a várbirtokokkal együtt örökölte a nógrádi főispánságot is.
[[1549]] és [[1552]] között [[Heves vármegye]] legnagyobb birtokosa Országh Kristóf, akinek hét felvidéki vármegyében tíz várhoz 147 községben 476 628 kataszteri holdnyi birtoka volt.
 
Sirok várába hozza fiatal feleségét is, Zrínyi Ilonát ([[1546]]. február 11. – [[1585]]) akit [[1560]]. január 7-én vesz feleségül [[Csáktornya|Csáktornyán]].
 
Felesége a szigetvári hős [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] lánya volt. (Egyes írások szerint a szigetvári hős nővére, de ez hitelt nem érdemlő, mivel Zrínyi Miklós nővére, akit ugyancsak Ilonának hívtak, a [[Zrínyi nemzetség|Zrínyi családfa]] szerint [[1561]]-ben elhalálozott és első házassága [[1527]]-ben Tahy Ferenccel köttetett. Tehát már csak az időbeli összeférhetetlenség miatt sem lehetséges ez a feltevés.)
 
 
Országh Kristóf érdeme, hogy így megerősítvén a várat Sirok is beépülhetett a [[Végvár|végvári rendszerbe]] mint [[Cserépvár|Cserép]] és [[Szarvaskő vára|Szarvaskő]] mellett [[Egri vár|Eger]] legerősebb elővára.
 
Az alsó vár, amely Kristóf 1561-es bővítéséig nem létezett, a kor legmodernebb építészeti stílusában emelt ó-olasz bástyákkal látott el. A felső várat pedig korszerűsítette és megerősítette.
 
A falakon belül pedig több mint 100 jól felszerelt lovaskatona kapott helyet.
 
Külön jelentős szerepe volt azért, mert a [[hódoltság]] peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökkel. A Tarna völgyének kizárólag ez a vár biztosított védelmet. A vár Kristóf birtoklása idején élte fénykorát.
 
Ki tudja milyen szép jövő várt volna Országh Kristófra, ha 1567. október 19.-én váratlanul bele nem hal " valamilyen " betegségbe. Alig múlt 32 éves.
Kristóf felesége, a fiatalon özvegyen maradt – kortársai által igen szépnek ismert – Zrínyi Ilona szomorú hangon írogatta ismerőseinek és rokonainak a "temetőbe hívó leveleket", melyekben szép magyarsággal írta meg: "Az Úristen mily nagy keserűséggel látogatta meg."
 
A temetése november 2-án volt Csejtén, abban az erődtemplomban amelynek az Országh család volt patrónusa.
 
Az ország színe-java ott volt, és mélyen gyászolta az ifjú hőst, a Guthy Országh család utolsó férfisarját.
 
Országh Kristóf nevét viseli napjainkban Sirok község általános iskolája, amely az egyetlen ilyen nevű általános iskola Magyarországon.
 
 
Az özvegy mindenáron szerette volna megtartani Csejte várát, ahol oly szép napokat töltött daliás férjével.
 
Reménye is lehetett erre, mert 16 ezer forintnyi zálogösszeg volt a Csejtei uradalomra írva.
 
Zrínyi Ilona asszony 1569-ben fordult [[I. Miksa magyar király|I. Miksa királyhoz]], s arra kérte őt, hogy még legalább négy évig Csejte várában maradhasson, s ne kellessék idegen födém alá húzódnia.
Zrínyi Ilona asszony 1569-ben fordult [[I. Miksa magyar király|I. Miksa királyhoz]], s arra kérte őt, hogy még legalább négy évig Csejte várában maradhasson, s ne kellessék idegen födém alá húzódnia. Még ebben az évben 1569-ben eljegyezte magát Balassa Istvánnal Tapolcsány és Detrekő urával.
A lakodalmat 1569. február 7-én tartották Tapolcsányon. Nem tudjuk meddig tartott Zrínyi Ilona és Balassa István házassága, de 1579 november 8-án Balassa István azt jelenti a királynak, hogy egy másik asszonyt vesz nőül.
 
Zrínyi Ilonát a szigetvári hősünk legidősebb lányát a római katolikus rítus szerint 1585-ben a szlovákiai Széleskúton helyezték örök nyugalomra, fiával Balassa Menyhérttel és lányával Margittal.
 
Balassa István szép síremléket állíttat nekik amelynek megható felirata sajnos csak töredékeiben maradt ránk.
 

Navigációs menü