„Adapa” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
128 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
kieg
a (linkjav)
(kieg)
'''Adapa''' ([[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]] a-da-ap-a) a [[Mezopotámiai mitológia|sumer mitológia]] mitikus személye, [[Eridu]] királya volt. Természetfölötti lényként [[apkallu]], a mezopotámiai „hét bölcs” egyike lett. A hagyomány szerint [[Éa]] (vagy [[Ansar]]) és [[Kisar]] fia. Történetét az ''Adapa-eposz'' meséli el. Az eposz rendkívül fontos irodalmi mű, még [[Bérósszosz]] is átvette Adapa alakját [[Óannész]] néven. A legrégebbi ismert szövegrész az [[amarna-levelek]] között maradt fenn. [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] könyvtárából került elő a legtöbb részlete. Adapát gyakran [[Alulim]] (<sup>[[Dis|m]]</sup>''a-a-lu'') tanácsadójának nevezik, aki Eridu első királya a [[sumer királylista|sumer királylistán]].
 
Adapa személyének elképzelése egy historizált mítoszból származik. A mítoszt még a sumer korban dolgozták ki, mégpedig a nagy népszerűségnek örvendő hét bölcs egyik alakja köré. Az apkalluk eredetileg bölcs emberek, akik heten voltak, és [[A hét bölcs|a hét görög bölcshöz]] hasonlóan a sok fennmaradt lista jó része más neveket tartalmaz. Legtöbbször a listákban feltűnik U’an (u<sub>4</sub>-<sup>([[Dingir|D]])</sup>an) és Adapa neve. Együtt általában nem, mivel mindkettő az U’anadapa (u<sub>4</sub>-<sup>(D)</sup>an-a-da-pà) rövidített változata. A név jelentése: „a fény az égben An (istennel) együtt ragyogó”. Míg az Adapa-eposzban az utóbbi, az [[Óannész]]-történetben az előbbi rövidítés maradt fenn. Ezt erősíti az [[uruk]]i királylista, amely szerint Alulim volt U’an idejében a király.
 
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az [[Amarna-levelek|amarnai levéltárból]] került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] [[ninive]]i könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve [[akkád nyelv]]en íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az [[akkád irodalom|akkádok]] így rögzítették a 3. uri dinasztia és [[Hammurápi babiloni király|Hammurapi]] ideje között eltelt zavaros időszak történelmét.

Navigációs menü