„Nyálkahártya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. március 17., 13:20-kori változata

A nyálkahártya (tunica mucosa) az üreges szerveket bélelő védőréteg. Az alapján nevezzük így, hogy általában egy sikamlós nedvvel, nyálkával van bevonva. Felépítése hasonlít a bőr felépítéséhez, azzal a különbséggel, hogy vékonyabb és felszínét nem fedi szaruréteg. Ebből adódóan a mélyebb rétegekben található vérerek jobban áttűnnek, ezért a nyálkahártya élénkpiros színű. Nyálkahártya béleli az emésztőtraktust, a légutakat, a húgyutakat és a nemzőcsatornát.

Funkciója

A nyálkahártyák fő funkciója a különböző szervek tökéletes elszigetelése a külvilágtól és a szervek mechanikai védelme. A mechanikai behatásoknak kevésbé kitett helyeken transzporter szerepük is van. Így valósul meg a különböző anyagok kiválasztása és felszívódása. A nyálkahártyák IgAt is tudnak termelni, így fontos szerepük van a kórokozók elleni védelemben. Ezenkívül a nyálkahártyák saját kötőszövetes rétegében (lamina propria) gyakran nyiroktüszők is megfigyelhetőek, melyek szintén az immunitásban játszanak szerepet.

Felépítése

Vékonybélnyálkahártya Lieberkühn-féle mirigye hengerhámsejtekkel és kehelysejtekkel

Példa egy nyálkahártyával bélelt üreges zsigeri szerv általános falszerkezetére: A nyelőcső falának keresztmetszete. a. Kötőszövetes borítás, b. A külső hosszanti izomréteg rostkötegeinek keresztmetszete, c. A belső körkörös izomréteg rostjainak hosszmetszete, d. A nyálkahártya alatti *(tunica submucosa)* kötőszövetes rétege, e. A nyálkahártya saját izomrétege *(muscularis mucosae)*, f. A nyálkahártya saját kötőszövetes rétege *(tunica propria)* erekkel és egy nyirokbeszűrődéssel, g. A legbelső, az üreget közvetlenül határoló felszíni réteg: többrétegű el nem szarusodó laphám, h. Mucinózus mirigy, i. Mirigy kivezető cső, m'. Harántcsikolt izomrostok keresztmetszete.

A nyálkahártya három rétegből áll: hámréteg (epithelium mucosae), saját kötőszövetes réteg (lamina propria mucosae) és izomréteg (lamina muscularis mucosae).

A szerv funkciója szerint a nyálkahártya hámja területenként igen eltérő lehet. Erősebb mechanikai erőknek kitett helyeken többrétegű, el nem szarusodó laphám található. Ilyen helyek az emésztőcsatornában a szájüreg, a garat, a nyelőcső és a végbélnyílás, a légutakban az orrnyílás és a hangrés, míg a nemzőcsatornában a hüvely. A hámsejtek zonula occludens-ekkel kapcsolódnak egymáshoz,

A légutakban csillószőrös hengerhám található, mely a nyálkafilm folyamatos továbbítását és ezáltal a légutak öntisztulását biztosítja. Ugyancsak csillószőrös hám borítja a női nemzőcsatorna felső részét, a méhkürtöt és részben a méhet. Mivel a férfi nemzőcsatornában az ivarsejteket más mechanizmus továbbítja, nincs szűkség a csillószőrökre, ezért itt csak hengerhámot találunk.

A húgyutakat speciális többrétegű hám, az ún. urothelium borítja, mely képes ellenállni az ozmotikus behatásoknak.

A vékonybél nyálkahártyáját egyrétegű kutikulás hengerhám fedi. A felszívódásra specializálódott hengerhámsejteket kefeszegély mikrobolyhok sűrű tömege fedi. A nyák termelését szintén specializált hengersejtek, az ún. kehelysejtek végzik.

A lamina propria kötőszövetből épül fel és arteriolákat, venulákat, kapillárisokat, nyirokereket, esetenként idegfonatokat tartalmaz. Itt foglalnak helyet az immunsejteket tartalmazó nyiroktüszők is.

Az izomréteget néhány simaizomköteg alkotja. Összehúzódásával megrövidülnek a bélbolyhok, felületük redőzött lesz, ezáltal megnő a nyálkahártya felülete, ugyanakkor az alatta lévő mirigyek, vénák és nyirokerek tartalmának ürülését idézi elő. A mirigyek tartalma a szerv lumenébe, míg a vénák és nyirokerek tartalma a mélyebb rétegek fele halad. A nyálkahártya simaizomrétegének mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű (belső körkörös és külső hosszanti) simaizomréteg, a tunica muscularis felelős, amely önálló izomréteg a nyákahártyán kívül).

Lásd még

Emésztőrendszer

Külső elválasztású mirigyek

Nyák

Légcső

Nyelőcső

Források

Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia II, nyolcadik kiadás, Medicina Kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-242-566-9
SH Atlasz Helmut Leonhardt: Anatómia II. kötet, fordította: Prof. Dr. Tömböl Teréz, Springer Hungarica Kft., 1996, ISBN 963-8455-63-2
Röhlich Pál: Szövettan, harmadik kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963-965-646-1

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Kép:Gut wall.svg|bélyegkép|jobbra|250px| Üreges zsigeri szerv felépítésének vázlatos képe. (A vékonybél keresztmetszete).]]
-A '''nyálkahártya''' ''(tunica mucosa)'' az üreges [[szerv (biológia)|szerveket]] bélelő védőréteg. Az alapján nevezzük így, hogy általában egy sikamlós nedvvel, [[nyák|nyálkával]] van bevonva. Felépítése hasonlít a [[Bőr (biológia)|bőr]] felépítéséhez, azzal a különbséggel, hogy vékonyabb és felszínét nem fedi [[szaru|szaruréteg]]. Ebből adódóan a mélyebb rétegekben található [[vérér|vérerek]] jobban áttűnnek, ezért a nyálkahártya élénkpiros színű.
+A '''nyálkahártya''' ''(tunica mucosa)'' az üreges [[szerv|szerveket]] bélelő védőréteg. Az alapján nevezzük így, hogy általában egy sikamlós nedvvel, [[nyák (váladék)|nyálkával]] van bevonva. Felépítése hasonlít a [[Bőr (anatómia)|bőr]] felépítéséhez, azzal a különbséggel, hogy vékonyabb és felszínét nem fedi [[szaru|szaruréteg]]. Ebből adódóan a mélyebb rétegekben található [[Ér (anatómia)|vérerek]] jobban áttűnnek, ezért a nyálkahártya élénkpiros színű.
-Nyálkahártya béleli az [[emésztőrendszer|emésztőtraktust]], a [[légzés|légutakat]], a [[húgy|húgyutakat]] és a [[ivar|nemzőcsatornát]].
+Nyálkahártya béleli az [[emésztőrendszer|emésztőtraktust]], a [[légzés|légutakat]], a [[Vizelet|húgyutakat]] és a [[Biológiai nem|nemzőcsatornát]].
-== Tartalomjegyzék ==
 == Funkciója ==
@@ 22. sor: / 19. sor: @@
 A nyálkahártya három rétegből áll: hámréteg ''(epithelium mucosae)'', saját kötőszövetes réteg ''(lamina propria mucosae)'' és izomréteg ''(lamina muscularis mucosae)''.
-A szerv funkciója szerint a nyálkahártya '''hám'''ja területenként igen eltérő lehet. Erősebb mechanikai erőknek kitett helyeken többrétegű, ''el nem szarusodó laphám'' található. Ilyen helyek az emésztőcsatornában a [[szájüreg]], a [[garat]], a [[nyelőcső]] és a [[végbél|végbélnyílás]], a légutakban az [[orr]]nyílás és a [[gége|hangrés (anatómia)|hangrés]], míg a nemzőcsatornában a [[hüvely]]. A hámsejtek [[sejthártya|zonula occludens]]-ekkel kapcsolódnak egymáshoz,
+A szerv funkciója szerint a nyálkahártya ''hám''ja területenként igen eltérő lehet. Erősebb mechanikai erőknek kitett helyeken többrétegű, ''el nem szarusodó laphám'' található. Ilyen helyek az emésztőcsatornában a [[szájüreg]], a [[garat]], a [[nyelőcső]] és a [[végbél|végbélnyílás]], a légutakban az [[orr]]nyílás és a [[Hangszalagrés|hangrés]], míg a nemzőcsatornában a [[hüvely]]. A hámsejtek [[Sejtmembrán|zonula occludens]]-ekkel kapcsolódnak egymáshoz,
-A légutakban [[légcső|csillószőrös hengerhám]] található, mely a nyálkafilm folyamatos továbbítását és ezáltal a légutak öntisztulását biztosítja. Ugyancsak csillószőrös hám borítja a női nemzőcsatorna felső részét, a [[női nemiszervek|méhkürtöt]] és részben a [[méh (szerv)|méh]]et. Mivel a férfi nemzőcsatornában az ivarsejteket más mechanizmus továbbítja, nincs szűkség a csillószőrökre, ezért itt csak hengerhámot találunk.
+A légutakban [[légcső|csillószőrös hengerhám]] található, mely a nyálkafilm folyamatos továbbítását és ezáltal a légutak öntisztulását biztosítja. Ugyancsak csillószőrös hám borítja a női nemzőcsatorna felső részét, a [[Női nemi szervek|méhkürtöt]] és részben a [[Méh (anatómia)|méh]]et. Mivel a férfi nemzőcsatornában az ivarsejteket más mechanizmus továbbítja, nincs szűkség a csillószőrökre, ezért itt csak hengerhámot találunk.
 A húgyutakat speciális többrétegű hám, az ún. [[húgyhólyag|urothelium]] borítja, mely képes ellenállni az ozmotikus behatásoknak.
-A [[vékonybél]] nyálkahártyáját egyrétegű [[emésztőrendszer|kutikulás hengerhám]] fedi. A felszívódásra specializálódott hengerhámsejteket [[emésztőrendszer|kefeszegély]] [[emésztőrendszer|mikrobolyhok sűrű tömege]] fedi. A [[nyák]] termelését szintén specializált hengersejtek, az ún. [[külső elválasztású mirigyek|kehelysejtek]] végzik.
+A [[vékonybél]] nyálkahártyáját egyrétegű [[emésztőrendszer|kutikulás hengerhám]] fedi. A felszívódásra specializálódott hengerhámsejteket [[emésztőrendszer|kefeszegély]] [[emésztőrendszer|mikrobolyhok sűrű tömege]] fedi. A nyák termelését szintén specializált hengersejtek, az ún. [[külső elválasztású mirigyek|kehelysejtek]] végzik.
-A '''lamina propria''' [[kötőszövet]]ből épül fel és [[ér|arteriolákat]], [[véna|venulákat]], [[keringési rendszer|kapilláris]]okat, [[nyirokkeringés|nyirokereket]], esetenként [[idegrendszer|idegfonatokat]] tartalmaz. Itt foglalnak helyet az [[immunológia|immunsejteket]] tartalmazó [[nyirokcsomó|nyiroktüszők]] is.
+A '''lamina propria''' [[kötőszövet]]ből épül fel és [[Ér (anatómia)|arteriolákat]], [[Ér (anatómia)|venulákat]], [[keringési rendszer|kapilláris]]okat, [[nyirokkeringés|nyirokereket]], esetenként [[idegrendszer|idegfonatokat]] tartalmaz. Itt foglalnak helyet az [[immunológia|immunsejteket]] tartalmazó [[nyirokcsomó|nyiroktüszők]] is.
-Az '''izomréteg'''et néhány [[simaizom]]köteg alkotja. Összehúzódásával megrövidülnek a bélbolyhok, felületük redőzött lesz, ezáltal megnő a nyálkahártya felülete, ugyanakkor az alatta lévő [[mirigy]]ek, vénák és nyirokerek tartalmának ürülését idézi elő. A mirigyek tartalma a szerv lumenébe, míg a vénák és nyirokerek tartalma a mélyebb rétegek fele halad.
-A nyálkahártya [[simaizom|simaizomrétegének]] mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű (belső körkörös és külső hosszanti) simaizomréteg, a ''tunica muscularis'' felelős, amely önálló izomréteg a nyákahártyán kívül).
+Az '''izomréteg'''et néhány [[izom|simaizom]]köteg alkotja. Összehúzódásával megrövidülnek a bélbolyhok, felületük redőzött lesz, ezáltal megnő a nyálkahártya felülete, ugyanakkor az alatta lévő [[mirigy]]ek, vénák és nyirokerek tartalmának ürülését idézi elő. A mirigyek tartalma a szerv lumenébe, míg a vénák és nyirokerek tartalma a mélyebb rétegek fele halad.
+A nyálkahártya [[Izom|simaizomrétegének]] mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű (belső körkörös és külső hosszanti) simaizomréteg, a ''tunica muscularis'' felelős, amely önálló izomréteg a nyákahártyán kívül).
+==Lásd még==
 [[Emésztőrendszer]]
 [[Külső elválasztású mirigyek]]
-[[Nyák]]
+[[Nyák (váladék)|Nyák]]
 [[Légcső]]
@@ 47. sor: / 44. sor: @@
 == Források ==
-*Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia II, nyolcadik kiadás, Medicina Kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-242-566-9
+*[[Szentágothai János]], [[Réthelyi Miklós]]: Funkcionális anatómia II, nyolcadik kiadás, Medicina Kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-242-566-9
 *SH Atlasz Helmut Leonhardt: Anatómia II. kötet, fordította: Prof. Dr. Tömböl Teréz, Springer Hungarica Kft., 1996, ISBN 963-8455-63-2
 *Röhlich Pál: Szövettan, harmadik kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963-965-646-1