„Zangidák” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. március 14., 11:52-kori változata

Arab

زنكيون

Tudományos átirat

Zankiyyūn

A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 12–13. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott. Ez utóbbi területen egyik hadvezérük, Szaláh ad-Dín (Szaladin) fosztotta meg őket hatalmuktól, észak-iraki birtokaikon pedig az 1259-es mongol támadás söpörte el uralmukat.

A kezdetek

A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk atabég, I. Imád ad-Dín Zangi („a hit oszlopa”) volt, aki 1127-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, 1128-ban pedig az Artukidáktól hódította el Aleppót. 1147-ig tartó uralma során Észak-Irak (a Dzsazíra) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, 1144-ben az Edesszai Őrgrófságot is megszerezte, ami a II. keresztes hadjárat megindítását vonta maga után.

A szíriai Zangidák

Zangí fia, Núr ad-Dín (a hit fénye) folytatta atyja dicsőséges életművét: 1149-ben legyőzte és megölte Rajmund antiochiai herceget, és 1154-ben bevette Damaszkuszt. A keresztesek egyre szorultabb helyzetbe kerültek, főleg miután a Fátimidák hanyatló egyiptomi birodalma felett is Núr ad-Dín szerezte meg a befolyást. 1163-ban egy kurd hadvezérét, Aszad ad-Dín Sírkúhot („a hit oroszlánja”) küldte Kairóba, aki 1168-ban visszaverte a keresztesek támadását, majd a Fátimida kalifák vezírjeként irányította a tartományt 1169-es haláláig, amikor is Sírkúh unokaöccse, Szaláh ad-Dín örökölte tisztségeit. Ez utóbbi felszámolta a kalifátust, de Núr ad-Dín 1174-es haláláig ha nem is segítőkész, de nagyjából lojális alattvalója maradt a szíriai uralkodónak.

Núr ad-Dín halálát követően a Zangidák hatalma gyorsan szétesett. Szaláh ad-Dín Egyiptomból kiindulva 1183-ra megszerezte szíriai birtokaikat, bár hivatalosan mindvégig elismerte Núr ad-Dín Aleppóba visszavonult kiskorú fia, asz-Szálih Iszmáíl főségét.

A moszuli ág

A moszuli Zangidák sokkal tovább kitartottak, és még Szaladin hódító törekvéseinek is ellen tudtak állni. Az ágat Imád ad-Dín másik fia, Szajf ad-Dín Gází alapította meg (1146–1149). Uralmuk utolsó majdnem ötven évében, 1211–1259 között egy vezírjük, Badr ad-Dín Lulu regnált Moszulban, 1233-tól gyakorlatilag is viselve az emíri címet. Miután Bagdadot 1258-ban elfoglalták, a Hülegü vezette mongolok 1259-ben Lulu hatalmának is véget vetettek.

a Zangi-ház uralkodói

Moszuli atabégek

Aleppói atabégek

Szindzsári atabégek

Dzsesziréi atabégek

Családfa

Aleppói atabégek

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 == A kezdetek ==
-A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk [[atabég]], [[Imád ad-Dín Zangí]] („a hit oszlopa”) volt, aki [[1127]]-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, [[1128]]-ban pedig az [[Artukidák]]tól hódította el [[Aleppó]]t. [[1147]]-ig tartó uralma során Észak-Irak (a [[Dzsazíra]]) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, [[1144]]-ben az [[Edesszai Őrgrófság]]ot is megszerezte, ami a [[II. keresztes hadjárat]] megindítását vonta maga után.
+A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk [[atabég]], [[I. Imád ad-Dín Zangi]] („a hit oszlopa”) volt, aki [[1127]]-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, [[1128]]-ban pedig az [[Artukidák]]tól hódította el [[Aleppó]]t. [[1147]]-ig tartó uralma során Észak-Irak (a [[Dzsazíra]]) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, [[1144]]-ben az [[Edesszai Őrgrófság]]ot is megszerezte, ami a [[II. keresztes hadjárat]] megindítását vonta maga után.
 == A szíriai Zangidák ==