„A méla Tempefői” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új cikk |
a box |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
{{Színdarab infobox |
|||
| ⚫ | |||
|cím = Tempefői |
|||
|eredeti cím = |
|||
|kép = |
|||
|képaláírás = |
|||
|szerző = [[Csokonai Vitéz Mihály]] |
|||
|műfaj = szatirikus színjáték |
|||
|nyelv = magyar |
|||
|fordító = |
|||
|kórus = |
|||
|szereplők = |
|||
|helyszín = |
|||
|idő = |
|||
|premier ideje = |
|||
|premier helye = |
|||
|díjak = |
|||
|kapcsolódó művek = |
|||
|honlap = }} |
|||
| ⚫ | |||
== Cselekménye == |
== Cselekménye == |
||
A lap 2011. március 13., 23:42-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Tempefői | |
| Adatok | |
| Szerző | Csokonai Vitéz Mihály |
| Műfaj | szatirikus színjáték |
| Eredeti nyelv | magyar |
A Tempefői Csokonai Vitéz Mihály első eredeti színdarabja. 1793-ban, a debreceni kollégium húsz éves diákjaként írta. Az ötfelvonásos szatirikus színjáték befejezetlen; teljes címe: A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.
Cselekménye
A vígjáték hőse Tempefői, a szegény poéta, aki a költészetből szeretne megélni, de csakhamar be kell látnia, hogy Magyarországon nem törődnek a költőkkel.
Művét kinyomatta Betrieger nyomdájában, de az árat nem tudja megfizetni. A szívtelen német nyomdász az adósok börtönébe akarja vettetni, de haladékot ad neki. Tempefői elindul hát pártfogót keresni. Kinyomtatott költeménye a gazdag Fegyverneki-család egyik őséről szól. Csakhogy gróf Fegyvernekitől hiába vár segítséget, mert az oktalanságnak véli a könyvekkel való vesződést, ingyenélő hazudozóknak tartja a poétákat. Az egyik grófkisasszony utálja a könyveket. Testvére és ellenpólusa, Rozália azonban lelkesedik az irodalomért, bele is szeret a kóbor poétába. Báró Sertepertinek, „Szemétvára örökös urá”-nak a gróféhoz hasonló a véleménye, szerinte a verskoholás alávalóság.
Tökkolopi kártyajátékával dicsekszik, más nem is érdekli. Koppóházy privilegizált henyélőknek mondja a költőket, akik könyvekkel csalnak ki pénzt a becsületes emberek zsebéből. Tempefőiből még az inasok is csúfot űznek, az olcsó rigmusokat gyártó Csikorgó megalázza; az egyháznak van ugyan pénze, de azt más célra tartogatja.
Végül Rozália, a szerelmes grófkisasszony ajándéka segíti ki szorongatott helyzetéből Tempefőit, de ezért meg a gróf kezdi őt üldözni. A bonyodalmaknak nincs vége, Csokonai ugyanis nem fejezte be a darabot. A fennmaradt vázlatok szerint Tempefőiről végül kiderült volna, hogy valójában gróf.