„Simai Mihály (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
|megjegyzés= |
|megjegyzés= |
||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a költőről|Simai Mihály (egyértelműsítő lap)}} |
|||
'''Simai Mihály''' ([[Medgyesegyháza]], [[1935]]. [[augusztus 14.]] -) [[József Attila-díj]]as (1981) magyar költő, író, újságíró. |
'''Simai Mihály''' ([[Medgyesegyháza]], [[1935]]. [[augusztus 14.]] -) [[József Attila-díj]]as (1981) magyar költő, író, újságíró. |
A lap 2011. március 11., 16:28-kori változata
Simai Mihály | |
Élete | |
Született | 1935. augusztus 14. (88 éves) Medgyesegyháza, Magyarország |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Simai Mihály Konecsni Mária |
Házastársa | Dudás Veronika (1964-) |
Gyermekei | Simai Attila (1968) Simai Kadosa (1972) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, regény |
Első műve | A virradat vitorlái (versek, 1962) |
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1981) Ifjúsági Díj (1982) Tehetségekért Díj (1998) Szeged Kultúrájáért Díj (2001) Tiszatáj díj (2003) Szegedért Alapítvány díj (2009) |
Simai Mihály (Medgyesegyháza, 1935. augusztus 14. -) József Attila-díjas (1981) magyar költő, író, újságíró.
Élete
Simai Mihály 1935. augusztus 14-én született Medgyesegyházán Simai Mihály és Konecsni Mária gyermekeként.
Gyulán érettségizett 1953-ban. Főiskolai tanulmányait a Pedagógiai Főiskolán végezte Szegeden, magyar szakon 1953–1955 között. 1965-1966 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt.
1955–1956 között Belsőperegpusztán, 1956–1960 között Békéscsabán, 1960–1965 között Szegeden tanított. 1965–1974 között a szegedi Délmagyarország című lapnál volt újságíró. 1970–1976 között a dél-magyarországi írócsoport titkára volt. 1974–1992 között a Kincskereső főszerkesztő-helyettese, 1992–1996 között pedig főszerkesztője volt. 1998 óta a Szegedi Írók Társaságának alelnöke.
Magánélete
1964-ben feleségül vette Dudás Veronikát. Két gyermekük született; Attila (1968) és Kadosa (1972).
Művei
- A virradat vitorlái (versek, 1962)
- Látás és látomás (versek, 1965)
- Kenyérszegő (versek, 1974)
- Az égre pingált kiscsikó (gyerekversek, 1976)
- A nádszálon szippantott tündér (mesék, 1978)
- Ki lép be a varázskörbe? (mesék, 1979)
- Az óra körbejár (képes mesekönyv, 1980)
- A világ legszebb lovai (ifjúsági regény, 1981, megfilmesítve: Musztánglegenda, 1984)
- Robogunk az Észtrabanton (fantasztikus ifjúsági regény, 1982)
- A sólymok szabadnak születnek (ifjúsági regény, 1983)
- Bohócország címere (gyerekversek, 1985)
- Zobb, a legcsibészebb robot (meseregény, 1986)
- Fölnevelem az apámat (ifjúsági regény, 1987)
- A félszárnyú tündérek völgye (mesék, 1988, színdarab, 1986)
- Fényörvények (válogatott versek, (Bába Kiadó, 1997)
- Tündérkarácsony (gyermekversek, Bába Kiadó, 1997)
- Az eltévedt világítótorony (Bába Kiadó, 2005) versek
- Titkos testvériség (2008)
Forrás
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963 8477 64 4