„Veliki Preszlav” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Велікі-Преслав |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: da:Preslav |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
[[cu:Прѣѩславл҄ь (Блъгарі́ꙗ)]] |
[[cu:Прѣѩславл҄ь (Блъгарі́ꙗ)]] |
||
[[cy:Preslav]] |
[[cy:Preslav]] |
||
[[da:Preslav]] |
|||
[[de:Weliki Preslaw]] |
[[de:Weliki Preslaw]] |
||
[[es:Preslav]] |
[[es:Preslav]] |
A lap 2011. március 4., 01:39-kori változata
Veliki Preszlav (Велики Преслав) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Bulgária | ||
Megye | Sumen | ||
Irányítószám | 9850 | ||
Körzethívószám | 0538 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | |||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 92 m | ||
Terület | 76,76 km² | ||
Időzóna | EET, EEST | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 09′ 38″, k. h. 26° 48′ 43″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 38″, k. h. 26° 48′ 43″ | |||
Veliki Preszlav weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veliki Preszlav témájú médiaállományokat. |
Veliki Preszlav (bolgárul: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, Sumen tartományban. 2005 szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.
I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az 1. bolgár állam fővárosa, egészen 972-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát korakeresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával (893-ban másodikként alapították, az elsőt Pliszkában 886-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.
Régészeti kutatása 1897-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil (1905), K. Mijatev és J. Gospodinov (1927-1928) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.
A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító Jordan Goszpodinov és K. Skorpil (a Preszlavi Régészeti Társaság alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.
A kincsek
A kincsleletet 1978-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.
Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást (email).
Külső hivatkozások
Forrás
- Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie