„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a gyula egyért. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a [[kelet]] égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a [[Dél-Dunántúl]]on ez a szokás egészen a [[20. század]]ig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az [[arany]] volt. |
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a [[kelet]] égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a [[Dél-Dunántúl]]on ez a szokás egészen a [[20. század]]ig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az [[arany]] volt. |
||
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott [[Álmos]] is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a [[Gyula (méltóság)|gyula]] volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat. |
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott [[Álmos (vezér)|Álmos]] is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a [[Gyula (méltóság)|gyula]] volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat. |
||
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A [[Kende (keresztnév)|Kendék]] szeptember 25-én ünneplik névnapjukat. |
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A [[Kende (keresztnév)|Kendék]] szeptember 25-én ünneplik névnapjukat. |
A lap 2006. október 22., 09:45-kori változata
A kende (kündü, künde) magyar méltóság; a kettős fejedelemség idején a főfejedelem és vallási vezető neve.
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése „nap”. A tisztség létezéséről az arab Dzsajháni írásából tudunk.
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a kelet égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a Dél-Dunántúlon ez a szokás egészen a 20. századig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az arany volt.
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott Álmos is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a gyula volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat.
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A Kendék szeptember 25-én ünneplik névnapjukat.