Róheim Géza

Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. - New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, Ausztrália, Új-Guinea, Mexikó néprajzi kutatója. Az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű egyénisége.

Élete

Elemi és középiskoláit a fővárosban végezte el, majd beiratkozott a tudományegyetemre. Tanulmányait Berlinben és Lipcsében folytatta, ahol korának híres etnológusai, Felix Luschan, Karl Weule, Paul Ehrenreich voltak a tanárai. Visszatérte után Budapesten doktorált 1914-ben földrajz, keleti népek története és angol filológia tárgyakból.

Az I. világháború éveiben (1914-1918) a Széchenyi Könyvtárban dolgozott szakdíjnokként. Később az MNM néprajzi osztályán helyezkedett el, és ekkor jegyezte el magát az etnográfiával. Az 1920-as évek elején behatóan foglalkozott a Sigmund Freud osztrák idegorvos által kimunkált pszichoanalízissel és ennek az elméletnek az etnológiában való alkalmazásával. E téma kutatása céljából hosszabb tanulmányúton vett részt. 1938-ban kivándorolt az Egyesült Államokba.

Első nagy etnológiai tanulmányútjára 1928-ban indult. Mivel kutatási témája szorosan a freudizmushoz kötődött, az expedíció költségeinek fedezetét a Freud hívének számító Marie Bonaparte görög hercegnő vállalta. Elkísérte útjára felesége is. Ausztrália felé tartva 1. Dzsibutiban álltak meg 1 hónapra, és a szomáliak közt végeztek megfigyeléseket. 1929 februárjában érkeztek Ausztráliába, ahol a kontinens közepén, a Hermannsburg-misszió körzetében élő aranda és loritja törzs között töltöttek hosszabb időt. Munkájuk befejeztével 1929 novemberében Adelaide-ba utaztak, majd onnan az ausztrál igazgatás alatt álló Pápua Új-Guinea székhelyére, Port Moresbybe mentek. Innen az Új-Guineához tartozó D'Entrecasteaux-szigetcsoport Normanby nevű szigetére hajóztak, ahol egy éven át tanulmányozták az ottani melanéz népcsoport életét.

Az Egyesült Államokban a mexikói határ közelében fekvő Yuma városnál levő rezervátumban az amerikai indiánok között 2 hónapot töltöttek. 1931 áprilisában érkeztek vissza Budapestre. A következő nagyobb kutatóútra a II. világháború után (1945) nyílt lehetősége, amikor már Amerikában élt. Ezúttal a Mexikóban élő navaho indiánokat kereste fel pszichoanalitikai jellegű vizsgálatok céljából.

Expedícióit befejezve New Yorkban élt, és kutatásainak "nyersanyagait" dolgozta fel. Szerteágazó tudományos munkásságát 150-nél több tanulmánya és tucatnyi könyve fémjelzi, amelyek közt földrajzi, etnológiai, vallási és lélektani munkák egyaránt szerepelnek. Bodrogi Tibor értékelése szerint "az etnológia pszichoanalitikai irányzatának legkiemelkedőbb, világhírű egyénisége".

Róheim egyik néprajzi kötetének címadó tárgya, a csurunga; az ausztrál őslakosok hitvilágában belőle rajzanak ki asszonyaikba a gyermekek

Művei

• A varázserő fogalmának eredete (1917)
• Magyar néphit és népszokások (1925)
• Australian Totemism (1925)
• Mondmythologie und Mondreligion (1927)
• Animism, Magic and the Divine King (1930)
• A csurunga népe (1932)
• Psychoanalysis and Anthropology (1950)
• Hungarian and Vogul Mythology (1954)

Forrás

• Devereux, G.: G. R. American Anthropologist, 1953;
• Verebélyi K.: R. G. Ethnographia, 1977;
• Zinser, H.: Mythos und Arbeit: Studien über psychoanalytische Mytheninterpretation am Beispiel der Untersuchungen Géza Róheims, Wiesbaden: B. Heymann, 1977.
• Bodrogi Tibor: R. G. Messzi népek magyar kutatói, II., Bp., 1978;
• Impéri D.(=Balázs D.): Geográfiától a pszichoanalitikáig. R. G. Földrajzi Múzeum Tan. 10., 1991.