„Achernar” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Megfigyelése: + |
a →Megfigyelése: + |
||
| 73. sor: | 73. sor: | ||
Az Achernar egy viszonylag csillagmentes területen látható, ahol még 3-as fényrendű csillagok sincsenek. |
Az Achernar egy viszonylag csillagmentes területen látható, ahol még 3-as fényrendű csillagok sincsenek. |
||
Az Achernar és a két legnagyobb galaxis, a Tejút és a Nagy Magellán felhő egy háromszög három csúcsán helyezkednek el. |
|||
Az Achernar és az [[Alpha Centauri]] között 61° van, és 89°-ra van az [[Antares]]től. |
Az Achernar és az [[Alpha Centauri]] között 61° van, és 89°-ra van az [[Antares]]től. |
||
A lap 2011. február 14., 15:53-kori változata
| Achernar, Alpha Eridani | |
 | |
| Az Achernar a kép jobb alsó sarkában látható | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Eridánusz csillagkép |
| Távolság | 143,80792668174 fé, 44,091710758377 pc |
| Abszolút fényesség | -2,77 |
| Színkép típusa | B6Vpe[1] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 23,39 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | 18,6 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 87 mas/év |
| deklinációban | -38,24 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 1,33×1031 kg, 6,7 M☉ |
| Luminozitás | +1076 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 260 km/s[2] |
Az Achernar (Alpha Eridani) az Eridánusz csillagkép legfényesebb csillaga, az égbolton a kilencedik legfényesebb.
Leírása
A leghosszabb észak-déli kiterjedésű csillagkép, az Eridánusz csillagkép legdélibb és legfényesebb csillaga. Asztrofizikai értelemben a legfényesebb csillagok között sok tekintetben egyedinek számít.
Történetei
Nevének eredete
Az Achernar arab szó jelentése: „a folyó vége”. Ezt a nevet először a hármas fényrendű Theta Eridani viselte, ami tőle északabbra van. A reneszánsz idején a nevet átvitték az első fényrendű csillag számára, ami a Theta Eridani tól 17°-al délebbre van. A Thetának ezután az Acamar nevet adták (ennek is hasonló az értelme, „a folyó vége”).
Megfigyelése
Európa földrajzi szélességéről nem látható.
Klaudiosz Ptolemaiosz, az ókor legnagyobb hatású csillagásza nem említi, bár Alexandriából látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanem Hipparkhoszét használta fel, ő pedig, Rodosz szigetén 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot.
Az Achernar egy viszonylag csillagmentes területen látható, ahol még 3-as fényrendű csillagok sincsenek.
Az Achernar és a két legnagyobb galaxis, a Tejút és a Nagy Magellán felhő egy háromszög három csúcsán helyezkednek el.
Az Achernar és az Alpha Centauri között 61° van, és 89°-ra van az Antarestől.
Érdekességek
Az Achernar 2000 környékén elvesztette „a legnagyobb szögtávolságban lévő legfényesebb csillagok egyik tagja” címet. Az Achernar és a Fomalhaut szögtávolsága 39°, 06' volt; az Antares és az Alpha Centauri szögtávolsága pedig 39°, 07'.
Megjelenése a kultúrában
Forrás
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
Jegyzetek
- ↑ Spectroscopic analysis of southern B and Be stars, SIMBAD
- ↑ TESS observations of Be stars: a new interpretation, SIMBAD
Külső hivatkozások
[[Kategória:Csillagok]]