„Wikipédia:Korrektúra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
R
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.187.212.129 (vita) szerkesztéséről Bennó szerkesztésére
19. sor: 19. sor:
[[Kategória:Szerkesztési irányelvek és útmutatók]]
[[Kategória:Szerkesztési irányelvek és útmutatók]]
[[Kategória:Wikipédia-helyesírás]]
[[Kategória:Wikipédia-helyesírás]]
fyshnxfbn zdffgvrewAFC qfggjh jmdyj ew561 6tyhywhqt5q4t4qrf

A lap 2011. február 7., 11:42-kori változata

Azokat a szócikkeket vagy egyéb névtérben elhelyezkedő lapokat, amelyeket a {{korrektúra}} sablonnal láttak el, korrektúrázni kell. A korrektúrázás a nyers szöveg első ellenőrzése, amelynek során a korrektor csak azokat a hibákat javítja, amelyek elütésből vagy az írásjelek helytelen alkalmazásából adódnak, illetve ellenőrzi, hogy a szöveg betartsa a magyar nyelvtan szabályait.

Története

A korrektúrázás a könyvnyomtatás kialakulásával egy időben jött létre. A nyomdai nyomósablonok összeállításakor gyakran előfordult, hogy a szedő fordítva, helytelen irányban helyezte el az ólom nyomódúcot, a kinyomtatott oldalon tehát az a betű rossz irányban állt. A szedő gyakran vétett vessző-pont, kis kötőjel-nagy kötőjel, zárójel stb. hibát is. A korrektor a nyomás megkezdése ELŐTT már átnézte a nyomósablont, kijavította az ilyen jellegű hibákat. Majd az első oldal kinyomtatása eredményeként képződő kefelenyomatot is részletesen, betűről betűre átnézte, és a még esetleg megmaradt betű-írásjel hibákat a nyomdai szedő számára jelezte, aki végleg megváltoztatta a nyomósablont.

Alkalmazása a Wikipédiában

Ahogy a fentiekből is kiderül, a korrektúrázás CSAK az elütéseket, helytelen betűalakokat, írásjelek helytelen használatát ellenőrzi. A számítógép korában már nincs szükség az esetleg rossz irányban elhelyezett betűk javítására, de rossz formájú betűk mindig akadnak. Ilyenek a kalapos ő vagy ű, az ékezet nélküli karakterek használata, szócikkek címében a magyar nyelven nehezen kereshető karakterek alkalmazása, évszámok, számjegyek régies írásmódja stb.

A korrektornak NEM FELADATA a szöveg tartalmi ellenőrzése, azt a munkát a {{lektor}} sablon elhelyezésével lehet kérni. Aki a korrektúrázásra vállalkozik, az csak azt köteles elérni, hogy az adott szövegben ne legyenek a magyar nyelv szerinti helytelen karakterek; az írásjelek, számok, szószerkezetek és mondatok a magyar nyelvtannak megfelelően legyenek leírva.

Lásd még