„Erdős Tibor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Munkássága: belső link
21. sor: 21. sor:
*[[Széchenyi-díj]] (1999)
*[[Széchenyi-díj]] (1999)
*[[Kautz Gyula]]-díj (2003)
*[[Kautz Gyula]]-díj (2003)
*[[Magyar Köztársasági Érdemrend]] középkeresztje a csillaggal (2008)
*[[Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal]] (2008)
*Közgazdász Életműdíj (2008)
*Közgazdász Életműdíj (2008)



A lap 2011. február 4., 16:20-kori változata

Erdős Tibor (Budapest, 1928. április 4.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az infláció és a gazdasági növekedés kérdéseinek neves kutatója. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

Életpályája

1948-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem politikai gazdaságtan tanszékének oktatója lett (az egyetemet 1953-ban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmé nevezték át). Az oktatói ranglétrát végigjárva 1969-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1975-ben távozott az egyetemről és az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadójaként kezdett el dolgozni, később kutatóprofesszori megbízást kapott. 1998-ban nyugdíjba vonult.

1962-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának lett tagja. 1987-ben választották meg az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, 1992 és 2000 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja volt.

Munkássága

Kutatási területei eleinte a gazdasági növekedést meghatározó tényezők vizsgálata, a fenntartható gazdasági növekedés és a tőkés gazdasági ciklus elemzése volt. 1975 után főként a magyar gazdasági növekedés problémáival, a gazdaságpolitika növekedési hatásával, az infláció elméletével, illetve a monetáris szabályozás elméleti kérdéseivel foglalkozott.

Bizonyította, hogy adott technikai fejlődés és adott munkaerőlétszám mellett a növekedés üteme hosszú időszakban nem gyorsítható a beruházások arányának növelésével, de megfordítva, az ütemnek a technikai fejlődés gyorsulásán alapuló emelkedése nem lehetséges a beruházások arányának növelése nélkül. Ezt „fordított összefüggésnek” nevezte. A gazdaságpolitika növekedési hatását vizsgálva kimutatta, hogy ennek közvetlen növekedési hatása nincsen, de közvetve, áttételeken keresztül a hatás jelentős. Az áttételek közt szereplő tényezők egyebek közt: a gazdaság intézményrendszere, gazdasági mechanizmus, gazdasági stabilitás, költségvetési egyensúly, képzés, kutatás és szakmastruktúra.

Nagy figyelmet szentelt az infláció gazdasági visszahatásának vizsgálatára, melynek jelentősége van egyebek közt a kamatláb, a tőketörlesztés, a beruházási érdekeltség és a költségvetési egyenleg alakulásában. Fontos eredménye a „kamara haszna” („seigniorage”) mennyiségi meghatározásának és alakulásának elemzése. Nagy elismerést keltett a monetáris politika körébe tartozó inflációs célkövető rezsim kritikai vizsgálatával: bizonyította, hogy a monetáris politikai stratégia nem szakítható el a tényleges gazdasági adottságoktól. Később a válságkezelő gazdaságpolitika elemzésével foglalkozott.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • Gazdasági növekedés a fejlett tőkésországokban (1972)
  • A termelés korszerűsödése és a gazdasági növekedés (1974)
  • Egyensúly, válság, ciklikusság (1976)
  • Növekedési ütem, növekedési pálya (1986)
  • Growth Rate and Growth Path (1989)
  • Infláció (1998)
  • Fenntartható gazdasági növekedés (2005)
  • Növekedési potenciál és gazdaságpolitika (2006)
  • Árfolyam-politika és inflációs cél követése Magyarországon (2007)
  • Stagfláció és monetáris politika (2008)
  • Válságkezelés Magyarországon (2009)

Források