„Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link
24. sor: 24. sor:


===Pályafutása===
===Pályafutása===
Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónralépése után átvette a [[prága]]i [[Hradzsin]]ban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője ''(„Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”)''. Az apátságot [[Mária Terézia]] alapította [[1755]]-ben. A kolostor főapátnője [[1766]]-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.
Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónralépése után átvette a [[prága]]i [[Hradzsin]]ban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője ''(„Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”)''. Az apátságot [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alapította [[1755]]-ben. A kolostor főapátnője [[1766]]-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.


[[1791]]-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője [[Csehország]]ban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a [[kancellár]] mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a [[prágai Szent Vitus székesegyház]]ban vezette saját édesanyjának, [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika spanyol infánsnő]]nek cseh királynévá koronázását.
[[1791]]-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője [[Csehország]]ban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a [[kancellár]] mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai [[Szent Vitus-székesegyház]]ban vezette saját édesanyjának, [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika spanyol infánsnő]]nek cseh királynévá koronázását.


Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és [[1809]]. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Prágában.
Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és [[1809]]. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Prágában.

A lap 2011. január 31., 03:25-kori változata

Mária Anna főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (Erzherzögin Maria Anna Ferdinande Josepha Charlotte Johanna von Österreich), (Bécs, 1770. április 21.Prága, 1809. október 1.), osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, II. Lipót császár leánya, a 1791–1800 között a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.

Élete

Származása, testvérei

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Mária Anna főhercegnő született negyedikként.

A felnőtt kort megérő testvérek:

Mária Anna főhercegnő fiatalkori képe

Pályafutása

Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónralépése után átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.

1791-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai Szent Vitus-székesegyházban vezette saját édesanyjának, Mária Ludovika spanyol infánsnőnek cseh királynévá koronázását.

Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és 1809. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Prágában.

Külső hivatkozások

Irodalom

  • Hugh Montgomery-Massingberd: Burke's Royal Families of the World, 1. kötet, London, 1977.