Búr háborúk

Búrok küzdelemben (1881).

A Búr háborúk (Afrikaans nyelven:Vryheidsoorloeë [szabadság háborúk]) a mai Dél-afrikai Köztársaság területén zajlottak le az Egyesült Királyság állt szembe az Oranje Szabadállammal és a Dél-afrikai Köztársaság-gal (Transvaal Köztársaság).

Az első búr háború

Az első búr háború (1880–1881), ismert még Transvaal háborúként egy viszonylag rövid konfliktus volt a britek és a búrok (holland telepesek) között akik sikeresen fellázadt brit kormány ellen Transvaal-ban, és helyreállították a függetlenségüket. A búrok a háború után kielégítően felszerelt és képzett reguláris haderőt állítottak fel. Nem utolsó sorban hazaszeretetük és jó harcmodoruk révén az angol hadsereg rövidesen meghátrált.

Második búr háború

Búr asszonyok és gyerekek egy koncentrációs táborban.

A második búr háború (1899-1902) az elsővel szemben hosszú háború volt, bár búroknak 80 000 fővel hosszú távon nem volt esélye a 450 000 fős brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonák mellett ausztrál, új-zélandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonák harcoltak, akiket a távolabbi gyarmatokról vezényeltek Dél-Afrikába. A búr hadsereg eleinte képzett, felfegyverzett reguláris sorkatonaságból állt, s megfelelően szervezett és teljes létszámra feltöltött gyalogsági és lovassági alakulatokkal harcolt, de mivel a brit hadseregnek nagyobb tartalékai voltak, ezért a búrok gyakorlati okok miatt áttértek a gerilla harcra, mivel a reguláris haderő fenntartása sokba került a két államnak. A véres harcok három évig tartottak, amelyekben körülbelül 30 000 katona és 28 000 civil halt meg. A vérontás amit a háború alatt láttak aggasztó volt, amiben közrejátszott, hogy a brit katonák nem ismerték a táj nehézségeit és rossz taktikát választottak. A britek közvetlenül a Transvaal és az Oranje Szabadállam ellen harcoltak. A háborút végül a britek nyerték és ezek a gyarmatok alkották később a Dél-Afrikai Unió egy részét. A háború után a búrok rendelkezhettek egy brit állampolgár minden jogával és a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik változata) maradt Transvaal és az Oranje Szabadállammal területén.

Civilek ellen

Lizzie van Zyl búr gyermek, aki Bloemfontein koncentrációs táborában halt meg

Egy égő búr ház.

A második búr háború alatt, a brit kormány elrendelte, hogy építsenek koncentrációs táborokat, ahová a búr nőket, gyerekek és a búr gerillákat zártják. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok, a minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy így törjék meg a búr harcosok ellenállását, hogy a családjukat táborokba hurcolják és ott embertelen körülményeknek teszik ki. A búr hadsereg ugyanis a különböző farmokról és tanyákról szerezte az utánpótlást, így a brit hadsereg a hadtáp területet akarta felszámolni

Kitchener tábornok új stratégiát eszelt ki. A gerilla-harcot folytató búrok farmjait leromboltatta, a termést elpusztította, hogy kiéheztetéssel térdre kényszerítse a holland telepeseket. A civil lakosságot sem kímélték.

A búrok bár nagy mennyiségű fegyvert kaptak az angolokkal már javában ellenségeskedő németektől, ez azonban nem segített rajtuk. Az első világháború során részben német aggitálásra egy felkelés tört ki a búr területeken, amelynek célja volt a két búr állam régi függetlenségének helyreállítása. A felkelők megpróbáltak kapcsolatba lépni a közeli afrikai német gyarmatokon állomásozó erőkkel, de végül a felkelés nem járt sikerrel, azonban ez arra késztette a briteket, hogy további engedményeket tegyenek a búroknak.

Források

• National Geographic
• National Geographic