„Time to Live” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a [r2.6.5] Bot: következő hozzáadása: uk:Time to live |
→Az internetprotokollban: tördelés |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Az [[internetprotokoll]] esetében ez a [[csomag]]ok fejlécében található számláló. Valójában nem idő mérőszáma, hanem „hop count”, amit minden [[aktív eszköz]] ([[útválasztó]] (router)) csökkent. Ha egy aktív eszköz 0-nak látja a TTL-t, akkor egyszerűen eldobja a csomagot. |
Az [[internetprotokoll]] esetében ez a [[csomag]]ok fejlécében található számláló. Valójában nem idő mérőszáma, hanem „hop count”, amit minden [[aktív eszköz]] ([[útválasztó]] (router)) csökkent. Ha egy aktív eszköz 0-nak látja a TTL-t, akkor egyszerűen eldobja a csomagot. |
||
A TTL mezőre azért van szükség, mert nélküle [[redundáns hálózat]]oknál hibás beállítás esetén előfordulhatna, hogy az IP csomagok körbe-körbe keringenek. A TTL mező nélkül a hálózatban a végtelenségig keringő csomagok jöhetnének létre és használhatatlanná válna mivel folyamatosan foglalnák a hálózat sávszélességét. |
A TTL mezőre azért van szükség, mert nélküle [[redundáns hálózat]]oknál hibás beállítás esetén előfordulhatna, hogy az IP csomagok körbe-körbe keringenek. A TTL mező nélkül a hálózatban a végtelenségig keringő csomagok jöhetnének létre és használhatatlanná válna mivel folyamatosan foglalnák a hálózat sávszélességét. |
||
A <tt>traceroute</tt> (linux), és <tt>tracert</tt> ([[Windows XP-parancsok listája|windows]]) parancs a TTL-t használja a pingelt célállomás között található útválasztók felderítésére. Ezt úgy éri el, hogy a TTL-t az első csomagban 1-re állítja, így az első útba eső aktív (layer3) eszköz már nem továbbítja a csomagot, viszont válaszol. Ezután folyamatosan növeli, így a soron következő útválasztók sorrendben válaszolnak a kérésekre, ezáltal láthatóvá válik a hálózat felépítése. Természetesen adott tűzfal kiszűrheti a kéréseket és dobja csomagokat. |
|||
== A névszervereknél == |
== A névszervereknél == |
A lap 2011. január 9., 22:04-kori változata
A TTL számítógép-hálózatok működésével kapcsolatos fogalom, a Time To Live kifejezés rövidítése.
Az internetprotokollban
Az internetprotokoll esetében ez a csomagok fejlécében található számláló. Valójában nem idő mérőszáma, hanem „hop count”, amit minden aktív eszköz (útválasztó (router)) csökkent. Ha egy aktív eszköz 0-nak látja a TTL-t, akkor egyszerűen eldobja a csomagot.
A TTL mezőre azért van szükség, mert nélküle redundáns hálózatoknál hibás beállítás esetén előfordulhatna, hogy az IP csomagok körbe-körbe keringenek. A TTL mező nélkül a hálózatban a végtelenségig keringő csomagok jöhetnének létre és használhatatlanná válna mivel folyamatosan foglalnák a hálózat sávszélességét.
A traceroute (linux), és tracert (windows) parancs a TTL-t használja a pingelt célállomás között található útválasztók felderítésére. Ezt úgy éri el, hogy a TTL-t az első csomagban 1-re állítja, így az első útba eső aktív (layer3) eszköz már nem továbbítja a csomagot, viszont válaszol. Ezután folyamatosan növeli, így a soron következő útválasztók sorrendben válaszolnak a kérésekre, ezáltal láthatóvá válik a hálózat felépítése. Természetesen adott tűzfal kiszűrheti a kéréseket és dobja csomagokat.
A névszervereknél
A doménnév-szolgáltatásban a TTL az adott doménhez tartozó beállítás, ami azt határozza meg, hogy a gyorsítótárként funkcionáló névszerverek mennyi ideig tárolhatják el a lekérdezett adatokat, azaz mennyire legyen friss a gyorsítótárakból elérhető információ.