„Lajta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: uk:Лейта |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
A '''Lajta''' a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója, amely a [[trianoni békeszerződés]] előtt némely szakaszán [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. Ezért az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó [[Német nyelv|német]] neve Leitha, de régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a "Lajtán innen" és "Lajtán túl" is. |
A '''Lajta''' a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója, amely a [[trianoni békeszerződés]] előtt némely szakaszán [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. Ezért az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó [[Német nyelv|német]] neve Leitha, de régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a "Lajtán innen" és "Lajtán túl" is. |
||
A Lajta határfolyó jellegéről [[1043]]-ban [[Aba Sámuel]] és [[III. Henrik]] császár állapodott meg, melyet [[1053]]-ban [[I. Endre]] és III. Henrik ismételten megerősített. |
A Lajta határfolyó jellegéről [[1043]]-ban [[Aba Sámuel]] és [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik]] császár állapodott meg, melyet [[1053]]-ban [[I. Endre]] és III. Henrik ismételten megerősített. |
||
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
A lap 2011. január 4., 09:08-kori változata
Lajta | |
Közigazgatás | |
Országok | Ausztria, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 182 km |
Vízgyűjtő terület | 2138,1 km² |
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″ | |
Torkolat | Duna |
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója, amely a trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó német neve Leitha, de régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a "Lajtán innen" és "Lajtán túl" is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét.
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
Irodalom
- Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam In: Századok, 1871.