II. Tigranész örmény király

Tigranész
nagykirály
Tigranész pénze arcképével
Ragadványneve	A Nagy
Armenia Magna királya
II. Tigranész
Uralkodási ideje
i. e. 95 – i. e. 55
Elődje	I. Tigranész
Utódja	III. Artavazdész
Szeleukida Birodalom királya
Tigranész
Uralkodási ideje
i. e. 96 – i. e. 55
Elődje	I. Philipposz
Utódja	XIII. Antiokhosz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Artaxida-dinasztia
Született	i. e. 140 Artasat Ayrarat Armenia Magna
Elhunyt	i. e. 55 (85 évesen) Armenia Magna
Nyughelye	Tigranokerta
Édesapja	II. Artavazdész vagy I. Tigranész
Testvére(i)	Guras
Házastársa	Cleopatra of Pontus
Gyermekei	Zariadrész, Artavazdész, Tigranész
A Wikimédia Commons tartalmaz Tigranész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Tigranész szobra Jerevánban

Fájl:Armenian Empire and Lesser Armenia.png

Armenia Magna a legnagyobb kiterjedése idején

II. Tigranész, akit a történetírás legtöbbször Nagy Tigranész (ógörögül: Τιγράνης Μέγας) néven említ, Armenia Magna (Armenia Maior) uralkodója az i. e. 1. század első felében. Hosszú uralkodása alatt a Szeleukida Birodalom és a Római Köztársaság gyengélkedése, valamint a szomszédos Pontosz királyának, VI. Mithridatész szövetségének köszönhetően Armenia nagyhatalommá vált, kiterjedése elérte a legnagyobb területet, amelyet valaha örmény királyok birtokoltak.

Neve örményül: Տիգրան Մեծ, ez a keleti örmény dialektusban tiɡˈɾɑn mɛts, a nyugatiban dikʰˈɾɑn mɛdz kiejtésű (mindkettő jelentése „Nagy Tigran”).

Uralkodása

I. e. 96-ban IX. Arsak pártus király Nagy Armenia trónjára a Pártiában túszként tartott Tigranészt ültette. Nem tudjuk, hogy elődje fia vagy öccse volt-e, ezért Tigranész apjának személye bizonytalan. A Pártus Birodalom kezdetben nagy déli és keleti örmény területekre terjesztette ki befolyását, Tigranész pedig ennek ellensúlyozására délnyugaton és nyugaton kezdett hódításokba. Első megszerzett területe Szóphéné volt. A nyugati határok és a további hódítások biztosítására már i. e. 94-ben szövetséget kötött VI. Mithridatész pontoszi királlyal. Ez a szövetség jól működő, gyümölcsöző együttműködés volt, egészen Mithridatész haláláig, Tigranész pedig Mithridatész veje lett.

Pontosz és Armenia felosztották érdekszféráikat és kölcsönösen segítették egymás törekvéseit. I. e. 93-ban Tigranész már Pártia ellen vonult, és a hadjárat eredményeképp i. e. 85-ben IX. Arsak lemondott a nagykirály címről Tigranész javára.

I. e. 85-től a Földközi-tenger elérése lett a cél, és Kilikia, Kommagéné, Szíria is Armenia részévé vált. A királyi székhely ettől kezdve időnként Antiokheiában volt.

A Római Köztársaság azonban a harmadik mithridatészi háborúban legyőzte Pontoszt, így Tigranész magára maradt Rómával szemben. Róma sorban elhódította Armenia déli szerzeményeit, a központi részt azonban nem sikerült legyőzni. A katonai kudarcok az idősödő uralkodó belső megítélését is rontották, több felkelés tört ki ellene és összeesküvések szövődtek. Ráadásul a pártusok is XIII. Arsak uralkodása alatt megerősödtek, így Armeniának már két ellenséggel kellett egyedül szembe nézni.

Források

• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  

Külső hivatkozások

• Kislexikon
• Tábori László: Alig ismert ókori világbirodalom, Pártia 2.