Malév

Malév
Fájl:Malev Hungarian Airlines logo.png
Ország	Magyarország
Jogi forma	zártkörűen működő részvénytársaság
IATA: MA  ICAO: MAH   Hívójel: MALÉV
Adatok
Alapítás	1946
Megszűnés	2018. április 9.
Szövetség	oneworld
Bázisrepülőtér	Ferihegyi nemzetközi repülőtér
Flotta mérete	22
Flotta repülőgép típusa	Iljuschin Il–14 Il–18 Jak–40
Úti célok	58
Törzsutas klub	Duna Club
Székhely	Budapest
Vezető	Martin Gauss (vezérigazgató) Winkler János (elnök)
Légiszövetség	Oneworld
A Wikimédia Commons tartalmaz Malév témájú médiaállományokat.

A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev) közép-európai légi fuvarozó, a Magyar Köztársaság nemzeti légitársasága, amely 22 repülőgépével a világ 76 városába szállítja az utasokat (a Malév betűszó a Magyar Légiközlekedési Vállalat cégnévből ered).

Igazgatósága Budapesten van, bázisrepülőtere a Ferihegy nemzetközi repülőtér.

A Malév 2007. április 1-jétől a oneworld légiszövetség tagja lett. 2010-ben az utasok szavazatai alapján Kelet-Európa (sic!) legjobb légitársaságának választották.

Története

A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Liszunov Li–2-es utasszállító repülőgép Romániából valamint később egy háromszemélyes Polikarpov Po–2-es taxi-repülőgép, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is Budaörsön volt.

A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.

A Malév képviselete a Lurdy ház épületén belül
(Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.)

Fájl:Malev Air Tours iroda.jpg

A Malév Petőfi Sándor utcában (Budapest) található utazási és jegyirodája

Il–18-as a repülőskanzenben, Ferihegyen

A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot az akkori „nyugat” felé. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az Amszterdam–Budapest–Kairó járat keretén belül. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Iljusin Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Iljusin Il-18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.

Tu–154B2-es, a ferihegyi emlékparkban

Ferihegy 2A, a MALÉV egykori bázisa

Fájl:Malev Hungarian Airlines Boeing 737-800.JPG

A Malév Boeing 737-800-as típusú HA-LOC lajstromjelű repülőgépe Ferihegyen, háttérben pedig a flotta új típusa, az Il-18-as korszak lezárulta óta első légcsavaros repülőgépe, a 72 férőhelyes Q400-as

Ferihegyi látkép 2000-ben. A képen látható egy, akkor még forgalomban lévő Malév Tupoljev-154 B2 típusú repülőgép (hátul, balról a harmadik).

Fájl:Boeing 737-7Q8 HA-LOA.jpg

HA-LOA Boeing 737-700 leszállás közben

1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tupoljev Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737–200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjelellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkotják a mai flotta gerincét.

Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Maléves részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. Sokadig próbálkozásra végül az ÁPV Rt. eladta a Malévet az AirBridge Zrt.-nek, melynek egyik részvényese az orosz üzletember, Borisz Abramovics.

Jelenleg

A Malév a 2007-es nyári menetrendi időszakban átlagosan heti 470, naponta 60-70 járatot üzemeltet. A nemzeti légitársaság ebben az időszakban 34 ország 54 városába közlekedtet járatokat, a partner légitársaságok által üzemeltetett code-share járatokkal együtt ez a szám: 42 ország és 76 város.

Központi reptere a Ferihegyi repülőtér, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltet járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indít több célállomásra charter járatokat.

A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)

A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működteti.

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)

A Malév jelenlegi logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, Presser Gábor szerzeménye.

2009-ben a Malévet üzemeltető AirBridge Zrt. kisebbségi tulajdonosa az orosz Vnyesekonombank lett, ezzel a Malév a pénzintézet közvetett irányítása alá került. Üzemeltetése jelenleg az Aeroflot orosz nemzeti légitársasággal történik.

Három év után, 2010. február 27-én, a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, miután 95 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge Zrt. kezében marad. Miután a Vnyesekonombank kifizette a 32 millió eurós bankgaranciát, amiért nem teljesítette a privatizáció során vállalt kötelezettségeit, március 11-én az állam 25,36 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A Malév ebből visszafizette adósságait az állam felé. A kormány már korábban, március 1-jén benyújtotta tervét az Európai Uniónak, amely a társaság jövőjére vonatkozik. Brüsszelhez fordult a Wizz Air is: szeretnék, ha az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy jogszerű volt-e a Malév visszaállamosítása.

2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, ami az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.

Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés szerint lényegében életképtelen a Malév: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen. (Bővebben: l. itt.)

Code-share partnerek

A Malév code-share megállapodást kötött az alábbi légitársaságokkal:

Aeroflot Aerosvit Air France Alitalia American Airlines British Airways Brussels Airlines Bulgaria Air Carpatair ČSA-Czech Airlines Etihad Airways (szeptembertől) Finnair Hainan Airlines

Iberia Japan Airlines KLM Moldavian Airlines Montenegro Airlines Northwest Airlines Qantas Rossiya-Russian Airlines Royal Jordanian TAROM Ural Airlines

A Malév európai úticéljai.

  Saját úticélok

  Code-share úticélok

Légiflotta

A Malév a 2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikus Boeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. Mára a Malév a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezik.Az első Boeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg a KLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában.2008 és 2009 között az összes Boeing 767-est kivonta a Malév a flottájából. A Malév rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkíti gépparkját, melyeket jelenleg Fokker 70-esekkel és CRJ–200-asokkal teljesít. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet már el is adtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról már megállapodtak a dániai Cimber Air-rel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév a közeljövőben Q 400-as turbóprop gépeket fog forgalomba állítani. Jelengleg 1 CRJ-vel és 5 Fokkerel rendelkezik a Malév. A légitársaság 2009-ben, a Párizs melletti Le Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon, 30 db Szuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International, a tervek szerint, 2011-ben szállítja az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővül a géppark.

Típus	Darabszám	Utasférőhelyek	Lajstromjel	Megjegyzések
Boeing 737-600NG	6	109	HA-LOD, - LOE, -LOF, -LOG, -LOJ, -LON
Boeing 737-700NG	7	121	HA-LOA, -LOB, -LOI, -LOL, -LOP, -LOR, -LOS
Boeing 737-800NG	5	168 (3) / 180 (2)	HA-LOC, -LOH, -LOK, -LOM, -LOU
Bombardier Dash 8	4	72	HA-LQA, -LQB, -LQC, -LQD	további gépek beszerzés alatt

Fájl:Bombardier Q400 Malev Hungarian Airlines.JPG

A Malév első turbólégcsavaros Bombardier Q400-as repülőgépe a HA-LQA felszállás közben

Fájl:Boeing B737-800 HA-LOK Malev Hungarian Airlines.JPG

A Malév jelenlegi (2010) legnagyobb utasszállító repülőgépe a Boeing 737-800-as típus felszállás közben

Fájl:Malév Boeing 737-600 HA-LOE.jpg

A Malév HA-LOE lajstromjelű Boeing 737-600 típusú repülőgépe Ferihegyen, útban a kifutópálya felé

Balesetek és repülőesemények

• 1961. augusztus 6-án a Malév Douglas DC-3 típusú repülőgépe (HA-TSA) városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné és a Lumumba (Róna) utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket. (A szemtanúk szerint a 3 "járókelő" valójában három kisgyerek volt, akik az egyik ház udvarán játszottak. A Róna u. 224 falán emléktáblát helyeztek el.)

• 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.

• 1969. november 19-én az egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgép Isztambulban a vizes pályán túlfutott és súlyos balesetet szenvedett.

• 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.

• 1971. szeptember 16-án az egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgép (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenvedett, 41 utas és a személyzet életét vesztette.

• 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhant a Malév egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HA-MOH). A gép kilenc fős személyzete életét vesztette.

• 1975. szeptember 30. – Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.)

• 1977. szeptember 21. – a Malév egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe (HA-LBC) Bukarest/Urziceni leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.

• 1981. október 21. – az egyik Tupoljev Tu–154B típusú repülőgép (HA-LCF) a prágai repülőtéren leszállás közben kettétört.

• 2000. július 4. – A Malév egyik Tupoljev Tu-154 típusú repülőgépe (HA-LCR) behúzott futóval ért földet Szaloniki, Görögország repterén. A személyzet hibás megközelítés miatt időzavarba került, így elmaradt az ellenőrzőlista (check-list) felolvasásának befejezése és a futónyitás. Az átstartolást rádiófigyelmeztetésre kezdték meg. A gép így is közel 400 métert csúszott a pályán, de még nem lépett működésbe az ún. hasraszálló rendszer, amely egyébként ilyenkor leállítja a hajtóműveket is. A sérült gép második leszállási kísérlete a fékszárnyak sérülése ellenére sikeres volt. Személyi sérülés nem történt, de a repülőgépben kb. 2 millió $ kár keletkezett, így a gépet a Malév a Szaloniki repülőtérnek ajándékozta; azon a helyi reptéri tűzoltóság gyakorlatozik.

• 2006. január 6. - A Malév 671-es járata (egy Boeing 737-600) landolás után a pálya elhagyásakor lecsúszott a vizes gurulósávról, majd egy füves területen állt meg. A gépen tartózkodó utasokat biztonságosan leszállították. Senki sem sérült meg, a gép is sértetlen maradt.

• 2010. szeptember 21. - A Malév HA-LOF lajstromjelű B737-600 típusú repülőgépe a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben összeütközött egy madárral ezért a kapitány a felszállás megszakítása mellett döntött. A felszállás megszakítása és az intenzív fékezés következtében a futóművek felhevültek, ezért a repülőtéri tűzoltők több kocsival is kivonultak a repülőgéphez, amely Isztambulba tartott volna. A 95 utas és 5 fős személyzet közül senki sem sérült meg, tűz nem keletkezett.

Szignál

A MALÉV szignálját Presser Gábor komponálta 1988-ban, kifejezetten a cég számára.

Képgaléria

• 
  Ferihegy - építkezés
• 
  CRJ200
• 
  Q400
• 
  Fokker F70
• 
  B737-600
• 
  B737-700
• 
  B737-800
• 
  B767-300ER
• 
  Tu-154

Lásd még

• Oneworld légiszövetség
• Magyarország repülőterei
• Ferihegyi repülőtér
• Sármellék nemzetközi repülőtér

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Malév témájú médiaállományokat.

• Malév
• A magyar repülés kronológiája
• A magyarországi közlekedés krónikája
• Általános információk a Malévről (angolul)
• Malév flotta
• Malév privatizáció
• A Malév TU-154 HA-LCE gépének az utolsó leszállása Ferihegyen
• Malév Boeing 737NG leszállása Budapesten
• Európában a 3. legpontosabb légitársaság 2007-ben
• Nemzetközi elismerések
• Malév képeslapok

Irodalom

Tolnai Klári – Simon Eszter: A levegőből élünk, Bp., Gondolat, 1971
Cserhalmi Imre: Ki fog repülni?, Bp., Kossuth, 1986 ISBN 963-09-2890-6