„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bethlen János átmozgatva Bethlen János (főispán) névre: egyértelműsítés miatt |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
[[1678]]. [[február 13]]-án halt meg [[Nagyszeben]]ben. |
[[1678]]. [[február 13]]-án halt meg [[Nagyszeben]]ben. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Erdélyi magyar történelmi személyek]] |
||
[[Kategória:Magyar történetírók]] |
[[Kategória:Magyar történetírók]] |
||
[[Kategória:Magyar történelmi személyek]] |
|||
[[Kategória:Bethlen család|Janos]] |
[[Kategória:Bethlen család|Janos]] |
||
A lap 2006. október 6., 13:09-kori változata
Bethlen János (Kisbun, 1613. - Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.
Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsai Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.
Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Teleki Mihály után. Több történelmi tárgyú könyvet írt.
Egyetlen fia volt: Bethlen Miklós.
1678. február 13-án halt meg Nagyszebenben.