Sárga cserszömörce

Cserszömörce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Szappanfaalakúak (Sapindales) Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae) Nemzetség: Cotinus Faj: C. coggygria
Tudományos név
Cotinus coggygria (Scop.)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cserszömörce témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszömörce témájú médiaállományokat és Cserszömörce témájú kategóriát.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjához tartozik. Egyéb nevei: szumák, cserzőfa, szömörcefa.

Elterjedése

Magyarországon a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.

Leírása

Rügyei aprók, szórt állásúak, gömbölydedek, vörösesbarnák a félhold alakú, a nagy levélripacs kiugró levéltalpon ül. Hajtásai vékonyak, hengeresek, világosbarnák. Levelei kerekdedek vagy fordítottan tojásdadok lekerekített csúcsúak, ép szélűek, lemez alapjuk hirtelen elkeskenyedő. Ősszel a rikító sárgától a vérvörösig csodálatosan színeződnek. Virágai vékony, hosszú, szőrös kocsányokon, fürtökből, összetett piramis alakú, végálló dús bugában nyílnak. Eleinte zöldessárgák, majd szürkéslila színűek. Termései apró, piros, éréskor barna csontárok. Fája színes gesztű, finom, szövetű, selymes fényű, aranysárga színű.

Felhasználása

Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.

Források

• Cotinus coggygria / Cserszömörce
• [1]
• [2]
• [3]