„Frankok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
teljes átdolgozás, linkekkel |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben [[Herstali Pipin|Pipin]] [[austrasia]]i majordomus győzelmével végződött [[Terty-i csata|Terty-i csatától]] (gyakorlatilag a [[Karolingok|Karoling dinasztia]] megalapításától) 814-ig, [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] haláláig tartott. Ezután fiai: |
A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben [[Herstali Pipin|Pipin]] [[austrasia]]i majordomus győzelmével végződött [[Terty-i csata|Terty-i csatától]] (gyakorlatilag a [[Karolingok|Karoling dinasztia]] megalapításától) 814-ig, [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] haláláig tartott. Ezután fiai: |
||
* [[I. Lothár császár|I. Lothár]], |
* [[I. Lothár császár|I. Lothár]], |
||
* [[II. Lajos német király|Német Lajos] és |
* [[II. Lajos német király|Német Lajos]] és |
||
* [[II. Kopasz Károly császár|Kopasz Károly]] |
* [[II. Kopasz Károly császár|Kopasz Károly]] |
||
rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, és azt többé már nem egyesítette senki. |
rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, és azt többé már nem egyesítette senki. |
A lap 2010. december 11., 17:17-kori változata
Nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulata, a Frank Birodalom létrehozója. Nevük jelentése: merész, féktelen.
Történelmük
Törzsszövetségek kora
A frank törzsek az i. u. 3. században tűntek fel a Rajna jobb partján, és még ebben a században (nyelvük és szokásaik azonosságát megőrizve) két nagyobb ágra, a száliakra és a ripuáriakra váltak szét. A 4. században egyre jobban benyomultak Galliába, ahol összeolvadtak a helyben élő romanizált lakossággal. Területüket a Nyugatrómai Birodalom rovására növelve a nyugat felé, Gallia északi részén terjeszkedtek, a ripuáriak pedig délnek, Metz irányába.
V. század elején a száliak nagy tömegben keltek át a Rajnán, és Gallia északi vidékein települtek le. Bomló törzsi szervezetükből katonai vezető réteg már elkezdett kiemelkedni, de a népesség zöme még szabad frank volt — ők állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. A hódítás és az azzal szerzett zsákmány egyenlőtlen elosztása növelte a társadalmi különbségeket. I. Childerich (ur. 458–481), a Meroving dinasztia második uralkodója még a rómaiak szövetségeseként győzte le a vizigótokat, a szászokat és az alemannokat. Fia, I. Klodvig egyesítette a szétszórtan élő frank törzseket. A Nyugatrómai Birodalom bukása utáni hatalmi űrt kihasználva irányítása alá vonta Gallia Loire-tól északra fekvő területeit, 496-ban felvette a kereszténységet, és a vouilléi csatában (507) megsemmisítette a vizigótok toulouse-i királyságát. Ezzel a frankok uralmuk alá vonták a mai Franciaország északi és Németország nyugati területeit, a Rajnától a Loire vidékéig.
A Frank Birodalom megalapításának történetét először (a 6. században) Tours-i Gergely írta meg Historia Francorum címen ismert krónikájában.
A Frank Birodalom
Klodvig halála után a birodalom fennmaradt, de utódai szétosztották az örökséget. Az egyes részkirályságokat később többször is összevonták, illetve újra felosztották, így a 7. század végére egyes Meroving uralkodók kénytelenek voltak parasztszekéren utazni. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok (majordomusok) befolyása. Ők legnemesebb földműves családokból kerültek ki, ők irányították a hadsereget, az államügyeket.
A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben Pipin austrasiai majordomus győzelmével végződött Terty-i csatától (gyakorlatilag a Karoling dinasztia megalapításától) 814-ig, Jámbor Lajos haláláig tartott. Ezután fiai:
rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, és azt többé már nem egyesítette senki.
Napjainkban
A frankok bajorországi közigazgatási régiói:
- Felső-Frankföld (németül: „Oberfranken”) Fővárosa: Bayreuth
- Közép-Frankföld („Mittelfranken”) Fővárosa: Ansbach
- Alsó-Frankföld („Unterfranken”) Fővárosa: Würzburg
Források
- Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. ISBN 963-9199-29-X
- Száray Miklós- Történelem I.
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 296–297. o. ISBN 963-85773-9-8