ICE

Egy ICE-T Münchenben

ICE hálózat
Vörös: Nagysebességű vonal 300 km/ó felett,
Narancs: Nagysebességű vonal 250 km/ó felett
Kék: Felújított vonal, 200-tól 230 km/ó-ig
Szürke: Egyéb vonal, max. 160 km/ó

Az ICE (InterCityExpress) a Német vasutak (Deutsche Bahn) nagysebességű villamos motorvonat-családja, egyben márkaneve a német nagysebességű vonatoknak. Ez a DB Fernverkehr legmagasabb termékkategóriája és DB vezérhajója. Az ICE védjegy Németország legismertebb márkái között van.

A nagysebességű járművek fejlesztése Németországban 1985-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük 1991-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan Svájcba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumba is utazhatunk ICE-vel.

2007. június 10-én Párizs és Frankfurt / Stuttgart között új vasútvonalat nyitottak POS (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a Deutsche Bahn és SNCF üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között SNCF TGV szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.

A spanyol vasúti üzemeltető (RENFE) szintén ICE 3 vonatokat alkalmaz (Siemens Velaro). Szélesebb verziókat rendelt Kína a Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonalra (CRH3) és Oroszország a Moszkva – Szentpétervár és a Moszkva – Nyizsnyij Novgorod vonalakra (Velaro RUS).

Történet

A kezdet: ICE-V

A Deutsche Bundesbahn (Német Szövetségi Vasutak – az NSZK vasúttársasága) 1985-ben indította el az első tesztszerelvényt az InterCityExperimentalt, rövidebb nevén ICE V-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: 1988. május 1-jén elérte a 406,9 km/h-t. 1996-ban vonták ki forgalomból, helyét az ICE S vette át.

A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt 1988-ban rendelték meg. 1990-ben, miután a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – Kassel-Wilhelmshöhe állomás központtal – hivatalosan 1991. május 29-én nyitották meg.

Az első generáció: ICE1

Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön ICE 1) motorvonatok voltak, melyekkel 1989-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok 1991. június 2-ától indultak Hamburg-Altonából Hamburg főpályaudvaron keresztül – Hannover – Kassel – Fulda – Frankfurt – Mannheim és Stuttgart városokon keresztül München főpályaudvarára az új 6.-os ICE vonalon. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a Hannover-Würzburg és a Mannheim-Stuttgart vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a 4.-es ICE vonalat (Bréma-Hannover-Kassel-Fulda-Würzburg-Nürnberg-München, csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig InterCity szerelvények közlekedtek rajta.

1993-ban a 6.-os ICE vonal végállomását Hamburgból Berlinbe költöztették, de 1998-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a 3.-as ICE vonal (Hamburg-Hannover-Kassel-Fulda-Frankfurt-Mannheim-Karlsruhe-Freiburg im Breisgau-Bázel) nagysebességű pályává való alakítása során.

A főbb adatok táblázatos formában

betűjel	sorozat	konstrukciós sebesség [km/h]	teljesítmény [kW]	üzembeállítás éve	megjegyzés
ICE V	410	-	8400 (2×4200)	1985	prototípus (InterCityExperimental)
ICE 1	401	280	9600 (2×4800)	1991	1. generáció
ICE 2	402	280	4800	1996	2. generáció (egy hajtófejjel)
ICE 3	403 (egyrendszerű) 406 (többrendszerű)	330	8000 (16×500)	2000	3. generáció
ICE T	411	230	4000 (8×500)	1998	billenőszekrényes, 7 kocsis
ICE T	415	230	3000 (4×750)	1998	billenőszekrényes, 5 kocsis
ICE TD	605	200	2240 (4×560)	1998	billenőszekrényes, dízel
ICE 3M	407	320	8000	2011	A legújabb négyáramnemű változat

A vonatok külső megjelenése

ICE (általában):	világosszürke lakkozás vörös csíkokkal ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak
ICE-1:	két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű étkezőkocsi; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja
ICE-2:	egy motorkocsi és egy vezérlőkocsi (utastérrel); a többivel azonos magasságú étkezőkocsi; az orr fedőlapja függőlegesen osztott és egy nagy rúd áll ki belőle
ICE-3:	nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget
ICE-T/TD:	olyan mint az ICE-3, de: meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alső lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa
ICE-T2:	mint az ICE-T első sorozata, de: nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák LED-del világítanak
ICE-V:	szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja
ICE-S:	a vörös mellett szürke és pasztell-lila csíkok a szerelvény oldalán; a jármű összeállítása változik a kísérletek függvényében
ICE-3M:	Megegyezik az ICE 3 festésével

Tengelyproblémák

A Deutsche Bahn 2008 őszén a teljes 63 darabos ICE 3 nagysebességű vonatait, melyek nagy része a német távolsági hálózatán dolgozik, sűrű és rendszeres ultrahangos vizsgálatnak vetette alá, az egyik ICE 3 vonat Kölnben történt kisiklását követően. A szokásos 300 000 kilométerenkénti vizsgálati ciklust 30 000 kilométerre csökkentették, ami azt jelentette, hogy kb. minden negyedik héten el kellett a vizsgálatot végezni, az addig előírt hat hónap helyett. Más intézkedésre is sor került, a tengelyterhelés csökkentése érdekében, pl. lezárták a WC-t. A probléma összetett, és amikor október nyolcadikán 2 mm mély repedést találtak az egyik ICE-T ívbe bebillenő villamos motorvonat tengelyén, az összes ilyen vonatot (71 szerelvényt) azonnali vizsgálat alá vetették, és a bebillentő szerkezetet üzemen kívül helyezték, a pálya igénybevételének csökkentése érdekében. Október 24-én a DB a teljes ICE-T motorvonat sorozatot kivonta a forgalomból, vizsgálat céljából, és nyilvánosan kritizálta a vonat gyártóit, a Siemenset, az Alstomot és a Bombardiert, mert nem adtak megfelelő adatot, részletet a tengely gyártásával kapcsolatosan. A gyártók ezt az igényt elutasították. Október 28-án újabb tengelyen találtak repedést. Október végén az ICE hálózaton óriási káosz volt, nagyon kevés ICE 3 /ICE-T vonat volt üzemképes állapotban. Az ultrahangos vizsgálati intervallumot megfelezték a DB 481 / DB 482 villamos motorvonat sorozatnál, melyeket Berlin S-Bahn vonalain közlekednek. A tengelyek tervezése az ICE 3 és az ICE-T vonatoknál azonos módon történt, így nem világos, hogy az intézkedések elővigyázatosságból történtek, vagy hibát észleltek mind a két sorozatnál.

Galéria

• 
  ICE 1 a Schellenberg alagút után
• 
  ICE 2 Ingolstadt és Nürnberg között
• 
  ICE 3 a Köln és Frankfurt közötti vonalon
• 
  Ívből kihaladó ICE T
• 
  ICE TD Bonnban
• 
  ICE S a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonalon Stammhamnál
• 
  ICE S hét kocsival Ingolstadt és Nürnberg között
• 
  Az ICE család legfiatalabb tagja az InnoTranson

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz ICE témájú médiaállományokat.

• ICE-Fanpage.de (németül)
• railfaneurope.net
• www.db.de/hochgeschwindigkeit (németül)
• fernbahn.de (németül)
• Long-distance network maps
• ICE network (2008)