„Sógun” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. november 20., 21:37-kori változata

A sógun (征夷大将軍, szeii taisógun, jelentése „a barbárokat legyőző nagy vezér”) eredetileg a japán császár által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott középkori japán hadvezér (8. század).

A leghíresebb 8. századi sógunok Ótomo no Otomaro (794) és Szakanoue no Tamuramaro (797).

A sógunátus kora (1185–1868)

A címet a Minamotók elevenítették fel (Minamoto no Josinaka, 1184). Minamoto no Joritomo 1185-ben megalapította a Minamoto-sógunátust (Kamakura-bakufu, 1192–1333). 1192-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor Japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a szamurájok (busik) vezérét jelölte. A Kamakura-kor nagy részében a három Minamoto sógun után a Hódzsó régensek által választott bábok voltak a sógunok (6 fő).

A Muromacsi-korban (1333–1568) az Asikaga, az Edo-korban (1600–1867) a Tokugava család adta a sógunokat.

1867-ben a politikai hatalom ismét a császár kezébe került (Meidzsi-restauráció), a sógun cím megszűnt.

Lásd még

Japán sógunok listája

Források

Conrad Totman: Japán története. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-389-840-4

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''sógun''' (征夷大将軍, ''szeiitaisógun,'' jelentése „a barbárokat legyőző nagy vezér”) eredetileg a [[japán császár]] által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott [[középkor]]i japán hadvezér ([[8. század]]).
+A '''sógun''' (征夷大将軍, ''szeii taisógun,'' jelentése „a barbárokat legyőző nagy vezér”) eredetileg a [[japán császár]] által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott [[középkor]]i japán hadvezér ([[8. század]]).
 A leghíresebb 8. századi sógunok [[Ótomo no Otomaro]] ([[794]]) és [[Szakanoue no Tamuramaro]] ([[797]]).
 == A sógunátus kora (1185–1868) ==
-A címet a Minamotók elevenítették fel ([[Minamoto no Josinaka]], [[1184]]). [[Minamoto no Joritomo]] 1185-ben megalapította a [[Kamakura-sógunátus]]t (''Kamakura bakufu''; [[1185]]–[[1233]]). [[1192]]-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor Japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a [[szamuráj]]ok (busik) vezérét jelölte. A [[Kamakura-korszak]]ban a három Minamoto sógun után a Hódzsó régensek által választott bábok voltak a sógunok (6 fő).
+A címet a Minamotók elevenítették fel ([[Minamoto no Josinaka]], [[1184]]). [[Minamoto no Joritomo]] 1185-ben megalapította a Minamoto-sógunátust ([[Kamakura-bakufu]], [[1192]]–[[1333]]). [[1192]]-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor Japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a [[szamuráj]]ok (busik) vezérét jelölte. A [[Kamakura-kor]] nagy részében a három Minamoto sógun után a Hódzsó régensek által választott bábok voltak a sógunok (6 fő).
-A [[Muromacsi-korszak]]tól ([[1338]]–[[1573]]) a Minamotók úgynevezett Szeiva ága töltötte be a tisztséget. A Muromacsi-korszakban az Asikaga, az [[Edo-korszak]]ban ([[1603]]–[[1867]]) a Tokugava család adta a sógunokat.
+A [[Muromacsi-kor]]ban ([[1333]]–[[1568]]) az Asikaga, az [[Edo-kor]]ban ([[1600]]–[[1867]]) a Tokugava család adta a sógunokat.
 -ben a politikai hatalom ismét a császár kezébe került ([[Meidzsi-restauráció]]), a sógun cím megszűnt.