„Nehézfém” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő módosítása: cs:Těžké kovy; kozmetikai változtatások |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok. |
A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok. |
||
==Biológiai szerepük== |
== Biológiai szerepük == |
||
Az élőlényeknek egyes „nehézfémekre” különböző mértékben szükségük van: a [[vas]], a [[kobalt]], a [[mangán]], a [[molibdén]] és a [[cink]] az ember számára szükséges elemek, melyekből a túlzott bevitel káros is lehet. Más nehézfémek, mint a [[higany]], [[plutónium]] vagy [[ólom]] [[mérgező fém]]ek, melyeknek nincs ismert élettani funkciójuk, felhalmozódásuk súlyos betegségekhez vezethet. Egyes, általában toxikus elemek bizonyos szervezetek számára hasznosak lehetnek; ilyenek pl. a [[vanádium]], a [[volfrám]] és a [[kadmium]] is.<ref>{{cite journal |author=Lane TW, Morel FM |title=A biological function for cadmium in marine diatoms}}</ref> |
Az élőlényeknek egyes „nehézfémekre” különböző mértékben szükségük van: a [[vas]], a [[kobalt]], a [[mangán]], a [[molibdén]] és a [[cink]] az ember számára szükséges elemek, melyekből a túlzott bevitel káros is lehet. Más nehézfémek, mint a [[higany]], [[plutónium]] vagy [[ólom]] [[mérgező fém]]ek, melyeknek nincs ismert élettani funkciójuk, felhalmozódásuk súlyos betegségekhez vezethet. Egyes, általában toxikus elemek bizonyos szervezetek számára hasznosak lehetnek; ilyenek pl. a [[vanádium]], a [[volfrám]] és a [[kadmium]] is.<ref>{{cite journal |author=Lane TW, Morel FM |title=A biological function for cadmium in marine diatoms}}</ref> |
||
Az orvoslásban a toxikus fémeket tekintik nehézfémeknek,<ref name="Duffus"/> atomsúlyuktól függetlenül: a „nehézfémmérgezés” jelentheti túlzott mennyiségű [[vas]], [[mangán]], [[alumínium]], [[higany]], [[kadmium]] vagy [[berillium]] (a negyedik legkönnyebb elem) bevitelét, vagy akár az [[arzén]]ét, ami valójában [[félfém]]. A definíció kizárja a [[bizmut]]ot, ami az egyik legnehezebb stabil elem, alacsony toxicitása miatt. |
Az orvoslásban a toxikus fémeket tekintik nehézfémeknek,<ref name="Duffus"/> atomsúlyuktól függetlenül: a „nehézfémmérgezés” jelentheti túlzott mennyiségű [[vas]], [[mangán]], [[alumínium]], [[higany]], [[kadmium]] vagy [[berillium]] (a negyedik legkönnyebb elem) bevitelét, vagy akár az [[arzén]]ét, ami valójában [[félfém]]. A definíció kizárja a [[bizmut]]ot, ami az egyik legnehezebb stabil elem, alacsony toxicitása miatt. |
||
==Források== |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
* {{fordítás|en|Heavy metal (chemistry)|oldid=385308528|n=a|4=angol}} |
* {{fordítás|en|Heavy metal (chemistry)|oldid=385308528|n=a|4=angol}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9925/diakoldal/bioszerv/bioszerv.htm Bioszervetlen kémia: A fémtoxifikáció és a detoxifikáció molekuláris mechanizmusa] |
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9925/diakoldal/bioszerv/bioszerv.htm Bioszervetlen kémia: A fémtoxifikáció és a detoxifikáció molekuláris mechanizmusa] |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
[[ar:معدن ثقيل]] |
[[ar:معدن ثقيل]] |
||
[[ca:Metall pesant]] |
[[ca:Metall pesant]] |
||
[[cs: |
[[cs:Těžké kovy]] |
||
[[da:Tungmetal]] |
[[da:Tungmetal]] |
||
[[de:Schwermetalle]] |
[[de:Schwermetalle]] |
||
| ⚫ | |||
[[eo:Pezmetalo]] |
[[eo:Pezmetalo]] |
||
| ⚫ | |||
[[eu:Metal astun]] |
[[eu:Metal astun]] |
||
| ⚫ | |||
[[fr:Élément-trace métallique]] |
[[fr:Élément-trace métallique]] |
||
| ⚫ | |||
[[he:מתכות כבדות]] |
[[he:מתכות כבדות]] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[lt:Sunkusis metalas]] |
[[lt:Sunkusis metalas]] |
||
[[nds:Swoormetall]] |
|||
[[nl:Zwaar metaal]] |
[[nl:Zwaar metaal]] |
||
| ⚫ | |||
[[no:Tungmetall]] |
|||
[[nn:Tungmetall]] |
[[nn:Tungmetall]] |
||
[[ |
[[no:Tungmetall]] |
||
[[pl:Metale ciężkie]] |
[[pl:Metale ciężkie]] |
||
[[pt:Metal pesado]] |
[[pt:Metal pesado]] |
||
[[ro:Metale grele]] |
[[ro:Metale grele]] |
||
[[ru:Тяжёлые металлы]] |
[[ru:Тяжёлые металлы]] |
||
| ⚫ | |||
[[sv:Tungmetall]] |
[[sv:Tungmetall]] |
||
[[tr:Ağır metal]] |
[[tr:Ağır metal]] |
||
A lap 2010. november 20., 02:03-kori változata
A nehézfém fogalma fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek nem pontosan meghatározott csoportjára utal; nagyjából az átmenetifémek, egyes félfémek, lantanoidák és aktinoidák tartoznak bele. Több kísérlet történt a nehézfémek definiálására, többek közt sűrűségük, rendszámuk vagy relatív atomtömegük, néha kémiai tulajdonságaik vagy toxikusságuk alapján.[1] Magát a „nehézfém” elnevezést az IUPAC egy technikai jelentésében „téves értelmezésnek” nevezi az egymásnak ellentmondó meghatározások és a „koherens tudományos alap” hiánya miatt.[1] A toxikusság alapján meghatározott nehézfémek szinonimája a mérgező fém vagy toxikus fém, aminek a definícióját szintén nem övezi konszenzus. Szövegkörnyezettől függően a nehézfémek közé sorolhatnak a szénnél könnyebb elemeket is, vagy kizárhatják közülük a legnehezebb fémeket is.
A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő.
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél[2], más források szerint 5 g/cm³-nél[3][4] nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve könnyűfém.
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az ólom, kadmium, higany, arzén[5] tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a szobahőmérsékleten mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű alumíniumot is.
A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok.
Biológiai szerepük
Az élőlényeknek egyes „nehézfémekre” különböző mértékben szükségük van: a vas, a kobalt, a mangán, a molibdén és a cink az ember számára szükséges elemek, melyekből a túlzott bevitel káros is lehet. Más nehézfémek, mint a higany, plutónium vagy ólom mérgező fémek, melyeknek nincs ismert élettani funkciójuk, felhalmozódásuk súlyos betegségekhez vezethet. Egyes, általában toxikus elemek bizonyos szervezetek számára hasznosak lehetnek; ilyenek pl. a vanádium, a volfrám és a kadmium is.[6]
Az orvoslásban a toxikus fémeket tekintik nehézfémeknek,[1] atomsúlyuktól függetlenül: a „nehézfémmérgezés” jelentheti túlzott mennyiségű vas, mangán, alumínium, higany, kadmium vagy berillium (a negyedik legkönnyebb elem) bevitelét, vagy akár az arzénét, ami valójában félfém. A definíció kizárja a bizmutot, ami az egyik legnehezebb stabil elem, alacsony toxicitása miatt.
Források
- ↑ a b c John H. Duffus ""Heavy metals" a meaningless term? (IUPAC Technical Report)" Pure and Applied Chemistry, 2002, Vol. 74, pp. 793-807. doi:10.1351/pac200274050793
- ↑ Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004
- ↑ Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató
- ↑ Kémia felvételi előkészítő
- ↑ Barótfi István: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)
- ↑ Lane TW, Morel FM. „A biological function for cadmium in marine diatoms”.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heavy metal (chemistry) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.