„Szuper Károly” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Szuper Károly |
'''Szuper Károly''' |
||
színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, szül. 1821. máj. 28. Halason (Pestm.), hol atyja városi tanácsos és birtokos volt; Sz. az ottani ref. főgymnasiumot végezte a bölcseletig, midőn atyja igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni; de ő minden áron színész akart lenni és már tanuló korában a halasi diákokkal műkedvelői előadásokat rendezett. 1837. febr. Debreczenbe ment, hol diák bátyja kiséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838. ősszel Pestre vitte atyja a szinészet tanulmányozása végett. 1838. karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri cz. színművében egy haramia szerepében; 1839. jan. 12. Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Dienes cz. drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Majd kisebb nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett; Petőfi 1842. nov. 10. lépett fel Székesfejérvárt először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márcziusig Kecskeméten. Az 50-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház pénztárnoka volt. Meghalt 1892. nov. 30. Budapesten. |
színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, szül. 1821. máj. 28. Halason (Pestm.), hol atyja városi tanácsos és birtokos volt; Sz. az ottani ref. főgymnasiumot végezte a bölcseletig, midőn atyja igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni; de ő minden áron színész akart lenni és már tanuló korában a halasi diákokkal műkedvelői előadásokat rendezett. 1837. febr. Debreczenbe ment, hol diák bátyja kiséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838. ősszel Pestre vitte atyja a szinészet tanulmányozása végett. 1838. karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri cz. színművében egy haramia szerepében; 1839. jan. 12. Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Dienes cz. drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Majd kisebb nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett; Petőfi 1842. nov. 10. lépett fel Székesfejérvárt először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márcziusig Kecskeméten. Az 50-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház pénztárnoka volt. Meghalt 1892. nov. 30. Budapesten. |
||
== Munkája == |
|||
Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.). |
|||
== Forrás == |
|||
{{szinnyei}} |
|||
{{forma}} |
|||
A lap 2006. szeptember 28., 23:21-kori változata
Szuper Károly
színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, szül. 1821. máj. 28. Halason (Pestm.), hol atyja városi tanácsos és birtokos volt; Sz. az ottani ref. főgymnasiumot végezte a bölcseletig, midőn atyja igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni; de ő minden áron színész akart lenni és már tanuló korában a halasi diákokkal műkedvelői előadásokat rendezett. 1837. febr. Debreczenbe ment, hol diák bátyja kiséretében szorgalmasan látogatta a színházat. 1838. ősszel Pestre vitte atyja a szinészet tanulmányozása végett. 1838. karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri cz. színművében egy haramia szerepében; 1839. jan. 12. Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Dienes cz. drámájában, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Majd kisebb nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett; Petőfi 1842. nov. 10. lépett fel Székesfejérvárt először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márcziusig Kecskeméten. Az 50-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház pénztárnoka volt. Meghalt 1892. nov. 30. Budapesten.
Munkája
Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.).
Forrás
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |