„Glottális hang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória:Fonetika kategória eltávolítva; Kategória:Beszédhangok képzéshelye kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Glottális lapot átneveztem Glottális hang névre |
(Nincs különbség)
| |
A lap 2010. október 27., 19:55-kori változata
12. epiglottális
A glottális olyan mássalhangzó, melynek képzésénél a hangszalagok közötti rés (latinul glottis) az artikuláció helye.
Képzése lehet ingresszív, azaz belégzéssel történő, vagy egresszív (expriciós), vagyis kilégzéssel képzett. Egresszív képzéskor nyelv felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt.
Hangszalagzár
A hangszalagzár vagy glottális stop – IPA-jele: [ʔ] – egy feszített, glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az arabban és a legtöbb afroázsiai nyelvben, számos indián nyelvben, az ausztronéz nyelvekben stb.) külön fonémának számít.
A h hang
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ház, hó szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a [ɦ], amely például a cseh nyelvben található meg.