„Milétoszi filozófiai iskola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: id:Sekolah Miletos; kozmetikai változtatások
Amirobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: fa:مکتب ملطیه
30. sor: 30. sor:
[[da:Miletiske skole]]
[[da:Miletiske skole]]
[[eu:Miletoko eskola]]
[[eu:Miletoko eskola]]
[[fa:مکتب ملطیه]]
[[fi:Miletoslainen koulukunta]]
[[fi:Miletoslainen koulukunta]]
[[fr:École milésienne]]
[[fr:École milésienne]]

A lap 2010. október 27., 09:17-kori változata

Milétosz elhelyezkedése

Milétoszi iskola az i.e. 5. században a Kis-ázsiai Milétoszban működő első görög filozófiai iskola volt.

A Kr. e. . IX. század és a Kr. e. VI. század között – főként az írás megjelenésének és elterjedésének köszönhetően – a görög földön jelentős változás megy végbe: a zárt, hagyományos társadalom átalakul nyitott társadalommá, az új értékek a régiek helyébe léptek. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye , amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom hésziodoszi nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejétmúlttá tette. E változások főként Ióniában, azon belül Milétoszban voltak megfigyelhetők .

Milétoszi természetfilozófusok

Az első nagy milétoszi gondolkodók: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész voltak. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg. Ez az elmélet valójában a hésziodoszi theogónia továbbgondolása volt.

Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható Xenophanész is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett.

Lásd még

Irodalom

  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998.
  • Luciano de Crescenzo: Görög filozófia 1. Tercium Kiadó 1995.