„Aranka (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: nv:Tsiighájíłchí; kozmetikai változtatások |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| ordo+ = [[Euasterids I]] |
| ordo+ = [[Euasterids I]] |
||
| ordo = [[Burgonyavirágúak]] ''(Solanales)'' |
| ordo = [[Burgonyavirágúak]] ''(Solanales)'' |
||
| familia = [[Szulákfélék]] ''( |
| familia = [[Szulákfélék]] ''(Convolvulaceae)'' |
||
| genus = '''''Cuscuta''''' |
| genus = '''''Cuscuta''''' |
||
| genus_authority = [[Carl von Linné|L.]] |
| genus_authority = [[Carl von Linné|L.]] |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
* [[Herefojtó aranka]] ''(C. trifolii)'' |
* [[Herefojtó aranka]] ''(C. trifolii)'' |
||
}} |
}} |
||
Az '''aranka''' ''(Cuscuta)'' az összenőtt szirmú [[szulákfélék]] ''(Convolvulaceae)'' családjába tartozó [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]]. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, paplanfű, pippany. |
Az '''aranka''' ''(Cuscuta)'' az összenőtt szirmú [[szulákfélék]] ''(Convolvulaceae)'' családjába tartozó [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]]. Korábbi rendszertanokban az önálló ''Cuscutaceae'' család egyetlen nemzetségeként is kezelték. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, paplanfű, pippany. |
||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
== Fajai == |
== Fajai == |
||
A hazánkban honos |
A hazánkban honos arankafajok közül jelentékenyebb károkat okozza: |
||
* A '''lenfojtó aranka''' ''(Cuscuta epilinum'' Weihe). A lenfojtó aranka a [[len]]vetésben tesz kárt, de megél a [[lóhere|lóherén]] és [[lucerna|lucernán]] is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él. |
* A '''lenfojtó aranka''' ''(Cuscuta epilinum'' Weihe). A lenfojtó aranka a [[len]]vetésben tesz kárt, de megél a [[lóhere|lóherén]] és [[lucerna|lucernán]] is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él. |
||
* A '''herefojtó''' v. '''kisaranka''' ''(Cuscuta trifolii Bab.)'', lóherén és lucernán élősködik, vékony szálú, ún. „ördögcérna”. |
* A '''herefojtó''' v. '''kisaranka''' ''(Cuscuta trifolii Bab.)'', lóherén és lucernán élősködik, vékony szálú, ún. „ördögcérna”. |
||
* Az '''illatos''', vagy '''nagy aranka''' ''(Cuscuta campestris'' Yuncker, syn.: ''Cuscuta arvensis'' Beyr.), szintén lóherén és lucernán élősködő, szála durvább, rostosabb, zöldessárga. [[Paprika|Paprikán]], [[Paradicsom (növény)|paradicsomon]] stb. is megél. |
* Az '''illatos''', vagy '''nagy aranka''' ''(Cuscuta campestris'' Yuncker, syn.: ''Cuscuta arvensis'' Beyr.), szintén lóherén és lucernán élősködő, szála durvább, rostosabb, zöldessárga. [[Paprika|Paprikán]], [[Paradicsom (növény)|paradicsomon]] stb. is megél. |
||
* A ''' |
* A '''kakukkfűfojtó aranka''' ''(Cuscuta epithymum'' /L./ L.) károsíthat lucernában, de főként különböző füveken élősködik. |
||
* A '''közönséges aranka''' ''(Cuscuta europaea'' L.) szára vöröslő v. sárgás, leginkább sziromtalan növényeken él ([[fűzfa]], [[csalán]], [[komló]] stb.), de előfordul [[csillagfürt]]ön is. |
* A '''közönséges aranka''' ''(Cuscuta europaea'' L.) szára vöröslő v. sárgás, leginkább sziromtalan növényeken él ([[fűzfa]], [[csalán]], [[komló]] stb.), de előfordul [[csillagfürt]]ön is. |
||
* A többi faj vadon növő növényeken élősködik. |
* A többi faj vadon növő növényeken élősködik. |
A lap 2010. október 24., 18:56-kori változata
Aranka (Cuscuta) | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó Cuscuta europaea
| ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hazai fajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Aranka (Cuscuta) témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranka (Cuscuta) témájú médiaállományokat és Aranka (Cuscuta) témájú kategóriát. |
Az aranka (Cuscuta) az összenőtt szirmú szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség. Korábbi rendszertanokban az önálló Cuscutaceae család egyetlen nemzetségeként is kezelték. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, paplanfű, pippany.
Leírása
Levéltelen és lágyszárú, klorofillt nem tartalmazó, halvány sárgás színű, később gyökér nélküli, élősködő gyomnövények. Fonálszerű szárukon virágzatokban apró, húsos virágai vannak, amelyeknek csészéje 4-5 hasábú, szirma harang vagy korsó alakú, a szirom csövéhez nőtt 4-5 porzója van, a toktermés kétüregű, négymagvú.
Fajai
A hazánkban honos arankafajok közül jelentékenyebb károkat okozza:
- A lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum Weihe). A lenfojtó aranka a lenvetésben tesz kárt, de megél a lóherén és lucernán is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él.
- A herefojtó v. kisaranka (Cuscuta trifolii Bab.), lóherén és lucernán élősködik, vékony szálú, ún. „ördögcérna”.
- Az illatos, vagy nagy aranka (Cuscuta campestris Yuncker, syn.: Cuscuta arvensis Beyr.), szintén lóherén és lucernán élősködő, szála durvább, rostosabb, zöldessárga. Paprikán, paradicsomon stb. is megél.
- A kakukkfűfojtó aranka (Cuscuta epithymum /L./ L.) károsíthat lucernában, de főként különböző füveken élősködik.
- A közönséges aranka (Cuscuta europaea L.) szára vöröslő v. sárgás, leginkább sziromtalan növényeken él (fűzfa, csalán, komló stb.), de előfordul csillagfürtön is.
- A többi faj vadon növő növényeken élősködik.
Kártétele
Az aranka magja a talajban csírázik, a csíra szőrös és süvegtelen gyököcskéje a földbe furakodva szilárd helyzetbe kerül, a szárrésze felfelé irányul, és ingaszerű mozgást (nutációt) végez, ami közben a gazdanövényre rátalál, növekedésénél fogva rácsavarodik és a gazdanövénnyel érintkező oldalán apró dudorok alakjában, szívókat fejleszt, melyek a gazdanövény szárára erősen ráilleszkedve, attól a kész táplálékot elvonják. Ezáltal a gazdanövényt gyengítik, sőt el is pusztítják, és ezzel a termesztett növényi kultúrákban nagy kárt okoznak.
Az aranka a fitoplazma-baktériumok fertőzési vektora is lehet.
A zöld vetésben eleinte halvány kerek folt alakjában jelentkeznek, amely mindinkább nagyobbodik, terjed. Nagy mértékű károsításának megakadályozására irtani kell.
Védekezés
Az arankát irtani kell vagy úgy, hogy az arankás foltot felkapáljuk és még hozzá 1 méternyi sávot, azután szalmával behintjük, és ott helyben elégetjük, vagy pedig az arankás foltot lekaszáljuk az ép lóherés 1 m-nyi sávjával, azután a foltot 30 cm vastagságban lótrágyával, vagy földdel befedjük. 3-4 hét múlva, a foltról a trágyát eltávolítjuk, mire a lóhere ismét növekedésnek indul, az aranka pedig ez idő alatt kipusztult.
Újabban inkább ajánlják, hogy a foltot le kell kaszálni, felkapálni és a kikapált növényeket jó mélyen a föld alá temetni. Ez az irtási mód a többinél olcsóbb és célszerűbb. Az arankás lóherét, vagy lucernát nem szabad a foltról elhordani, mert az aranka elhullott szárrészei a gazdanövényhez jutnak, és új foltot hoznak létre. Az aranka terjedését leginkább megelőzhetjük, aranka-mentes, tiszta vetőmag használatával.