„Szlavónia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Slovolyub (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Ferdinánd –> I. Ferdinánd magyar király
20. sor: 20. sor:
A [[13. század]]tól a magyar [[király]]ok a „Szlavónia királya” címet is használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.
A [[13. század]]tól a magyar [[király]]ok a „Szlavónia királya” címet is használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.
Ettől kezdve egészen [[1523]]-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. [[1476]]-ban a két bánság a horvát–szlavón bán egységes kormányzása alá került.
Ettől kezdve egészen [[1523]]-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. [[1476]]-ban a két bánság a horvát–szlavón bán egységes kormányzása alá került.
[[I. Ferdinánd]] idejétől fogva a 17. század végéig török uralom alatt állt.
[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] idejétől fogva a 17. század végéig török uralom alatt állt.


===Az újkori Szlavónia===
===Az újkori Szlavónia===

A lap 2010. október 22., 16:31-kori változata

Fájl:Szlavónia címere.png
Szlavónia címere [1]
II. Endre (1205-1235) szlavóniai pénze kettős kereszt és menyét éremképpel
Németújvári Henrik, Tótországi (azaz Szlavóniai) bán pecsétje, a pajzs mellett két menyéttel
Szlavónia

Szlavónia két különböző történelmi régiót jelöl a Dráva és a Száva között, a mai Horvátország területén:

  • A középkori történelmi Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi részét, azaz földrajzilag a Dráva-Száva-köze nyugati felét foglalta el. Ez a terület nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem a Magyar Királyság keretében belső önállóságot élvező tartomány (bánság, illetve hercegség) volt.
  • Az újkori és mai Szlavónia területe a középkoritól jelentősen különbözik:
    • Az újkori történelmi Szlavónia (a 19. századig gyakran Tótország) elnevezés a korábbival ellentétben a Dráva-Száva-köze keleti felét jelentette, a mai Kelet-Horvátország területén. Ez a vidék a középkorban még Magyarország szerves részét alkotta, csak az újkorban került Horvátországhoz.
    • A mai Szlavónia megegyezik az újkori történelmi Szlavónia területével a Nyugat-Szerémséggel kiegészülve. A Szerémség ma Horvátországhoz tartozó része (Nyugat-Szerémség) történelmileg ugyan nem tartozott ide, a mai horvát tájszemlélet azonban már ezt a vidéket is Szlavónia részeként kezeli.

Szócikkünk – a középkori és újkori történelmi Szlavóniára vonatkozó történeti rész kivételével – a mai értelemben vett Szlavóniáról szól.

Történelem

A középkori Szlavónia

A 11. században Szent István király a Magyar Királyság uralma alá vonta a szláv („szlavón”) lakosságú területet Szlavón Bánság néven. A báni tisztséget a helyi szláv Svetoslavić család tagjai töltötték be. A 11. század végén a Szávától délre fekvő középkori Horvátország is magyar uralom alá került. A két területet nem egyesítették, hanem két külön tartományként kormányozták a belső önállóságot élvező szlavón és horvát bánok.

A 12. században a szlavón tartományt egy ideig hercegségnek nevezték. Valószínűleg az Árpád-ház fiatalabb tagjainak-trónörököseinek lehetett a részfejedelemsége. A tartomány címerében szereplő nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik (1197), és azt jelképezi, hogy a tartomány hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót.

A 13. századtól a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. Ettől kezdve egészen 1523-ig a tartományt ismét bánok kormányozták. 1476-ban a két bánság a horvát–szlavón bán egységes kormányzása alá került. I. Ferdinánd idejétől fogva a 17. század végéig török uralom alatt állt.

Az újkori Szlavónia