„Ithkuil nyelv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
15. sor: 15. sor:
Az '''ithkuil''' egy mesterséges nyelv, [[John Quijada]] amerikai nyelvész alkotta meg [[1978]] és [[2004]] között.
Az '''ithkuil''' egy mesterséges nyelv, [[John Quijada]] amerikai nyelvész alkotta meg [[1978]] és [[2004]] között.
Nyelvtana rendkívül bonyolult, fonémakészlete rendkívül gazdag, saját, grafikusan felépített írásrendszere van.
Nyelvtana rendkívül bonyolult, fonémakészlete rendkívül gazdag, saját, grafikusan felépített írásrendszere van.
Alkotója szerint az [[a priori]] filozófiai és a logikai nyelvek egyfajta keresztezése, amely az
Alkotója szerint az [[a priori]] filozófiai és a logikai nyelvek egyfajta keresztezése, amely az
emberi gondolkodás és észlelés mélyebb szintű kifejezésére törekszik a lehető legtömörebb módon.
emberi gondolkodás és észlelés mélyebb szintű kifejezésére törekszik a lehető legtömörebb módon.
A Quijada eredeti nyelvtanában<ref name="sl2120">[http://www.ithkuil.net/ithkuil-intro.htm A Philosophical Design for a Hypothetical Language] – John Quijada ithkuil nyelvtana</ref> szereplő példák azt mutatják, hogy egy közlés valamilyen természetes nyelven történő megfogalmazása jelentősen hosszabb szöveget eredményez, mint az ithkuil nyelvű.
A Quijada eredeti nyelvtanában<ref name="sl2120">[http://www.ithkuil.net/ithkuil-intro.htm A Philosophical Design for a Hypothetical Language] – John Quijada ithkuil nyelvtana</ref> szereplő példák azt mutatják, hogy egy közlés valamilyen természetes nyelven történő megfogalmazása jelentősen hosszabb szöveget eredményez, mint az ithkuil nyelvű.
21. sor: 21. sor:
Quijada maga is úgy gondolta, hogy az általa alkotott nyelv túl összetett és szigorúan szabályos ahhoz, hogy természetes úton kifejlődhetett volna, de ennek ellenére ez egy emberek által elsajátítható nyelv, amely használható társalgásra vagy irodalmi kifejezésre. Ezidáig senki nem beszéli folyékonyan az ithkuilt, még maga Quijada sem.<ref name="sl2120" />
Quijada maga is úgy gondolta, hogy az általa alkotott nyelv túl összetett és szigorúan szabályos ahhoz, hogy természetes úton kifejlődhetett volna, de ennek ellenére ez egy emberek által elsajátítható nyelv, amely használható társalgásra vagy irodalmi kifejezésre. Ezidáig senki nem beszéli folyékonyan az ithkuilt, még maga Quijada sem.<ref name="sl2120" />


2004-ben<ref name="kozl">[http://www.computerra.ru/offline/2004/550/34762/ «Скорость мысли», Станислав Козловский] – (oroszul) ''A gondolat sebessége'', Sztanyiszlav Kozlovszkij, ''Computerra'', &#8470;26-27, jún. 20, 2004</ref> -
2004-ben<ref name="kozl">[http://www.computerra.ru/offline/2004/550/34762/ «Скорость мысли», Станислав Козловский] – (oroszul) ''A gondolat sebessége'', Sztanyiszlav Kozlovszkij, ''Computerra'', &#8470;26-27, jún. 20, 2004</ref> -
majd 2009-ben<ref name="gertelmann">[http://conlang.org/ithkuil_gertelman.pdf Ithkuil and its philosophical design] (oroszul), Mihail Gertelman, Kompyuterra (17(781)2009 p 12)</ref>
majd 2009-ben<ref name="gertelmann">[http://conlang.org/ithkuil_gertelman.pdf Ithkuil and its philosophical design] (oroszul), Mihail Gertelman, Kompyuterra (17(781)2009 p 12)</ref>
az ithkuil és az ilaks nyelvekről szóló cikkek jelentek meg a Computerra orosz nyelvű tudományos magazinban.
az ithkuil és az ilaks nyelvekről szóló cikkek jelentek meg a Computerra orosz nyelvű tudományos magazinban.
Az '''[[ilaks]]''' nyelv az ithkuil egy átdolgozott, későbbi változata.
Az '''[[ilaks]]''' nyelv az ithkuil egy átdolgozott, későbbi változata.


==Nyelvtan==
== Nyelvtan ==
Az ithkuil lexika 3,600 lehetséges gyökszóból áll, de eddig csak kb. ezer gyök kapott meghatározott jelentést. A gyököket 2 mássalhangzói “radikális” alkotja, belőlük lexémák ezrei képezhetők a nyelv komplex morfofonológiai szabályai szerint;
Az ithkuil lexika 3,600 lehetséges gyökszóból áll, de eddig csak kb. ezer gyök kapott meghatározott jelentést. A gyököket 2 mássalhangzói “radikális” alkotja, belőlük lexémák ezrei képezhetők a nyelv komplex morfofonológiai szabályai szerint;
ezek között lehetnek mássalhangzói és magánhangzói mutációk, szótaghangsúlyok és -tónusok eltolódásai, valamint toldalékok (affixumok).
ezek között lehetnek mássalhangzói és magánhangzói mutációk, szótaghangsúlyok és -tónusok eltolódásai, valamint toldalékok (affixumok).


A nominális és verbális formatívok változtathatók (flexióval) 3 tő (''stem''), 3 minta (''pattern''), 2 rendeltetés (''designation''), 9 konfiguráció, 4 társulás (''affiliation''), 4 perspektíva, 6 kiterjesztés (''extension''), 2 fókusz (''foci''), 4 kontextus (''context''), 2 lényeg (''essence'') és 81 [[eset]] használatával;
A nominális és verbális formatívok változtathatók (flexióval) 3 tő (''stem''), 3 minta (''pattern''), 2 rendeltetés (''designation''), 9 konfiguráció, 4 társulás (''affiliation''), 4 perspektíva, 6 kiterjesztés (''extension''), 2 fókusz (''foci''), 4 kontextus (''context''), 2 lényeg (''essence'') és 81 [[eset]] használatával;
toldalékolhatók 153 affixummal, amelyek közül mindegyik 9 fokozatot vehet fel.
toldalékolhatók 153 affixummal, amelyek közül mindegyik 9 fokozatot vehet fel.
A verbális formatívokhoz ezenfelül járulhat még 7 illokúció (kb.: beszédaktus) és 7 konfláció (kb.: kombinálás, egyesítés).
A verbális formatívokhoz ezenfelül járulhat még 7 illokúció (kb.: beszédaktus) és 7 konfláció (kb.: kombinálás, egyesítés).
A bővítmények két típusa ragozható 14 valencia, 6 verzió, 8 formátum, 37 deriváció, 30 modalitás, 4 szint, 9 érvényesség (''validation''), 9 fázis, 9 szankció, 32 aspektus, 8 (ige)mód, és 24 hajlam (''bias'') kifejezése céljából.
A bővítmények két típusa ragozható 14 valencia, 6 verzió, 8 formátum, 37 deriváció, 30 modalitás, 4 szint, 9 érvényesség (''validation''), 9 fázis, 9 szankció, 32 aspektus, 8 (ige)mód, és 24 hajlam (''bias'') kifejezése céljából.


===Alaktani példa===
=== Alaktani példa ===
Az ''{{Unicode|iţkuîl}}'' elem egy a ''k-l'' gyökből képzett alak: ez a gyök szolgál minden, a nyelvvel kapcsolatos fogalom alapjául. A ''k-l'' jelentése közelítőleg “beszéd”, “hang”, v. akár “értelmezés”. Különböző morfológiai determinánsok kapcsolódnak hozzá:
Az ''{{Unicode|iţkuîl}}'' elem egy a ''k-l'' gyökből képzett alak: ez a gyök szolgál minden, a nyelvvel kapcsolatos fogalom alapjául. A ''k-l'' jelentése közelítőleg “beszéd”, “hang”, v. akár “értelmezés”. Különböző morfológiai determinánsok kapcsolódnak hozzá:
<!-- Az 'ithkuil' szó a 'k-l' gyökből származtatott formatívum / képzett alak - szélesebb értelmében "beszéd", "kifejezés" vagy akár "interpretáció". A szóképzés több morfológiai determináns alkalmazásával történik: -->
<!-- Az 'ithkuil' szó a 'k-l' gyökből származtatott formatívum / képzett alak - szélesebb értelmében "beszéd", "kifejezés" vagy akár "interpretáció". A szóképzés több morfológiai determináns alkalmazásával történik: -->
53. sor: 53. sor:
Tehát az ''{{Unicode|iţkuîl}}'' fordítása a következő lehet: "egymást kiegészítő beszéd-elemek teljes, meghatározott, elképzelt rendszere", vagy egyszerűbben "kitalált nyelv".
Tehát az ''{{Unicode|iţkuîl}}'' fordítása a következő lehet: "egymást kiegészítő beszéd-elemek teljes, meghatározott, elképzelt rendszere", vagy egyszerűbben "kitalált nyelv".


===Komplex példa===
=== Komplex példa ===
[[Image:Ithkuil pull uiqisx.png|frame|right|A mondat [[busztrofedon]] sorvezetésű saját (içtaîl) írással]]
[[Fájl:Ithkuil pull uiqisx.png|frame|right|A mondat [[busztrofedon]] sorvezetésű saját (içtaîl) írással]]


'''Romanizált változat:''' {{unicode|Pull<small><sup>\</sup></small> uíqišx ma’wałg eřyaufënienˉ päţwïç auxë’yaļt xne’wïļta’şui tua kit ölla<small><sup>/</sup></small> yaqazmuiv li’yïrzişka’ p’amm<small><sup>/</sup></small> aìlo’wëčča šu’yehtaş}}
'''Romanizált változat:''' {{unicode|Pull<small><sup>\</sup></small> uíqišx ma’wałg eřyaufënienˉ päţwïç auxë’yaļt xne’wïļta’şui tua kit ölla<small><sup>/</sup></small> yaqazmuiv li’yïrzişka’ p’amm<small><sup>/</sup></small> aìlo’wëčča šu’yehtaş}}
64. sor: 64. sor:
'''Angol fordítás:''' As our vehicle leaves the ground and plunges over the edge of the cliff toward the valley floor, I ponder whether it is possible that one might allege I am guilty of an act of moral failure, having failed to maintain a proper course along the roadway.
'''Angol fordítás:''' As our vehicle leaves the ground and plunges over the edge of the cliff toward the valley floor, I ponder whether it is possible that one might allege I am guilty of an act of moral failure, having failed to maintain a proper course along the roadway.


'''Magyar fordítás:''' Amint járművünk elhagyta a talajt és a szikla peremén átbucskázva a völgy feneke felé zuhant,
'''Magyar fordítás:''' Amint járművünk elhagyta a talajt és a szikla peremén átbucskázva a völgy feneke felé zuhant,
azon tűnődtem, vajon felróható-e nekem, hogy bűnös vagyok ama erkölcsi mulasztásban,
azon tűnődtem, vajon felróható-e nekem, hogy bűnös vagyok ama erkölcsi mulasztásban,
miszerint képtelen voltam tartani a helyes irányt az úttesten.
miszerint képtelen voltam tartani a helyes irányt az úttesten.
70. sor: 70. sor:
<br style="clear:both;" />
<br style="clear:both;" />


==Hangtan==
== Hangtan ==
Az ithkuil fonológiai rendszere 65 mássalhangzót és 17 magánhangzót tartalmaz. Ezek a hangok megtalálhatók különböző élő nyelvekben, mint pl. a [[csecsen nyelv|csecsen]] és [[abház nyelv|abház]].
Az ithkuil fonológiai rendszere 65 mássalhangzót és 17 magánhangzót tartalmaz. Ezek a hangok megtalálhatók különböző élő nyelvekben, mint pl. a [[csecsen nyelv|csecsen]] és [[abház nyelv|abház]].


===Mássalhangzók===
=== Mássalhangzók ===
<!-- mássalhangzók táblázata -->
<!-- mássalhangzók táblázata -->


{| class="IPA wikitable"
{| class="IPA wikitable"
! colspan=2 rowspan=2 |
! colspan=2 rowspan=2 |
! rowspan=2 | [[Labiális]]
! rowspan=2 | [[Labiális]]
! rowspan=2 | [[Dentális]]
! rowspan=2 | [[Dentális]]
86. sor: 86. sor:
! rowspan=2 | [[Veláris]]
! rowspan=2 | [[Veláris]]
! rowspan=2 | [[Uvuláris]]
! rowspan=2 | [[Uvuláris]]
! rowspan=2 | [[Faringális]]
! rowspan=2 | [[Faringális]]
! rowspan=2 | [[Glottális]]
! rowspan=2 | [[Glottális]]
|- align=center
|- align=center
97. sor: 97. sor:
! rowspan=4 | [[Zárhang]]
! rowspan=4 | [[Zárhang]]
! <small>[[zöngés]]</small>
! <small>[[zöngés]]</small>
| b || d || || || || || ɟ || ɡ || ɢ || ||
| b || d || || || || || ɟ || ɡ || ɢ || ||
|- align=center
|- align=center
! <small>[[zöngétlen]]</small>
! <small>[[zöngétlen]]</small>
103. sor: 103. sor:
|- align=center
|- align=center
! <small>[[hehezetes]]</small>
! <small>[[hehezetes]]</small>
| pʰ || tʰ || || || || || cʰ || kʰ || qʰ || ||
| pʰ || tʰ || || || || || cʰ || kʰ || qʰ || ||
|- align=center
|- align=center
! <small>[[ejektív]]</small>
! <small>[[ejektív]]</small>
| pʼ || tʼ || || || || || cʼ || kʼ || qʼ || ||
| pʼ || tʼ || || || || || cʼ || kʼ || qʼ || ||
|- align=center
|- align=center
! rowspan=4|[[Affrikáta]]
! rowspan=4|[[Affrikáta]]
123. sor: 123. sor:
! rowspan=2|[[Réshang]]
! rowspan=2|[[Réshang]]
! <small>zöngés</small>
! <small>zöngés</small>
| v || ð || z || || ʐ || ʒ || ʝ || ɣ || || ||
| v || ð || z || || ʐ || ʒ || ʝ || ɣ || || ||
|- align=center
|- align=center
! <small>zöngétlen</small>
! <small>zöngétlen</small>
138. sor: 138. sor:
A {{IPA|/j w/}} kivételével minden mássalhangzó kettőzhető; kettőzéskor a {{IPA|/h/}} kiejtése bidentális réshang: /hː/, valamint a {{IPA|/ɽ/}} kiejtése alveoláris pergőhang (azaz [r]).
A {{IPA|/j w/}} kivételével minden mássalhangzó kettőzhető; kettőzéskor a {{IPA|/h/}} kiejtése bidentális réshang: /hː/, valamint a {{IPA|/ɽ/}} kiejtése alveoláris pergőhang (azaz [r]).


===Magánhangzók===
=== Magánhangzók ===


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
163. sor: 163. sor:
<!-- hangtan kész -->
<!-- hangtan kész -->


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
<references />
<references />


A lap 2010. október 9., 11:13-kori változata

Ithkuil
Iţkuîl
Kiejtésɪθˈkʊ.il [1]
AlkotóJohn Quijada
Első kiadás dátuma1978—2004
Területnincs
Beszélők számavalószínűleg 0 fő
Nyelvcsaládmesterséges nyelv
Írásrendszersaját (Içtaîl), latin betűs átírással
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2art
ISO 639-3—
A Wikimédia Commons tartalmaz Iţkuîl témájú médiaállományokat.

Az ithkuil egy mesterséges nyelv, John Quijada amerikai nyelvész alkotta meg 1978 és 2004 között. Nyelvtana rendkívül bonyolult, fonémakészlete rendkívül gazdag, saját, grafikusan felépített írásrendszere van. Alkotója szerint az a priori filozófiai és a logikai nyelvek egyfajta keresztezése, amely az emberi gondolkodás és észlelés mélyebb szintű kifejezésére törekszik a lehető legtömörebb módon. A Quijada eredeti nyelvtanában[1] szereplő példák azt mutatják, hogy egy közlés valamilyen természetes nyelven történő megfogalmazása jelentősen hosszabb szöveget eredményez, mint az ithkuil nyelvű.

Quijada maga is úgy gondolta, hogy az általa alkotott nyelv túl összetett és szigorúan szabályos ahhoz, hogy természetes úton kifejlődhetett volna, de ennek ellenére ez egy emberek által elsajátítható nyelv, amely használható társalgásra vagy irodalmi kifejezésre. Ezidáig senki nem beszéli folyékonyan az ithkuilt, még maga Quijada sem.[1]

2004-ben[2] - majd 2009-ben[3] az ithkuil és az ilaks nyelvekről szóló cikkek jelentek meg a Computerra orosz nyelvű tudományos magazinban. Az ilaks nyelv az ithkuil egy átdolgozott, későbbi változata.

Nyelvtan

Az ithkuil lexika 3,600 lehetséges gyökszóból áll, de eddig csak kb. ezer gyök kapott meghatározott jelentést. A gyököket 2 mássalhangzói “radikális” alkotja, belőlük lexémák ezrei képezhetők a nyelv komplex morfofonológiai szabályai szerint; ezek között lehetnek mássalhangzói és magánhangzói mutációk, szótaghangsúlyok és -tónusok eltolódásai, valamint toldalékok (affixumok).

A nominális és verbális formatívok változtathatók (flexióval) 3 tő (stem), 3 minta (pattern), 2 rendeltetés (designation), 9 konfiguráció, 4 társulás (affiliation), 4 perspektíva, 6 kiterjesztés (extension), 2 fókusz (foci), 4 kontextus (context), 2 lényeg (essence) és 81 eset használatával; toldalékolhatók 153 affixummal, amelyek közül mindegyik 9 fokozatot vehet fel. A verbális formatívokhoz ezenfelül járulhat még 7 illokúció (kb.: beszédaktus) és 7 konfláció (kb.: kombinálás, egyesítés). A bővítmények két típusa ragozható 14 valencia, 6 verzió, 8 formátum, 37 deriváció, 30 modalitás, 4 szint, 9 érvényesség (validation), 9 fázis, 9 szankció, 32 aspektus, 8 (ige)mód, és 24 hajlam (bias) kifejezése céljából.

Alaktani példa

Az iţkuîl elem egy a k-l gyökből képzett alak: ez a gyök szolgál minden, a nyelvvel kapcsolatos fogalom alapjául. A k-l jelentése közelítőleg “beszéd”, “hang”, v. akár “értelmezés”. Különböző morfológiai determinánsok kapcsolódnak hozzá:

  • Az -u- vokális infixum
    a kul a k-l gyökből képezhető három lehetséges tő közül a 2. tő (Stem 2) holisztikus változata. Jelentése kb. "a beszéd jelentést hordozó egysége" avagy "szó", és nincs kihangsúlyozva a jelentés vagy a kiejtés.
  • Az infixum mutációja: u → uî
    A másodlagos mód jelzésére szolgál. Jelentése: a kuîl szó nem egy való életben előforduló jelenség, hanem annak egy mentális reprezentációja / képe vagy leképezése egy elképzelt vagy feltételezett tárgyba. Azaz: "kitalált szó".
  • Az első gyökalkotó mássalhangzó 8. fokozatú (Grade 8) mutációja: k → ţk
    A kifejezés konfigurációja: összetett / kompozit. Ez nagyjából megfelel a 'többes szám' fogalmának pl. az indo-európai nyelvekben, de a jelentése bővebb: a szóban forgó objektumok (itt: a szavak, kuîl) különbözőek és összefüggő, különálló entitást képeznek (nem csak egy objektum-halmazt); így a jelentés: "szókészlet".
  • Az i- prefixum (a 24 lehetséges változat egyike)
    A kiterjesztés: behatárolt (Delimitive) -- a "szókincs" fogalom egyetlen egészként értendő, jól elkülönülő határokkal, egy lokális megnyilvánulással ellentétben, tehát nem egy szleng vagy dialektus, hanem egy kiterjedt "lexikon", "szókincs".
    A szóban forgó objektumok társulása (Affiliation): egybeolvadt (Coalescent). Jelentése: a halmaz különálló elemei együttműködnek egy magasabb cél érdekében. Azaz: a lexikon ill. szókincs "nyelv"-et alkot.
  • A hangsúly az utolsó előtti szótagon (-u-)
    A szó perspektívája: monadikus -- nem több különálló nyelvről van szó, hanem a nyelvről mint általános jelenségről, mint az "emberi nyelvek" vagy a "nyelv" mint absztrakt fogalom.

Tehát az iţkuîl fordítása a következő lehet: "egymást kiegészítő beszéd-elemek teljes, meghatározott, elképzelt rendszere", vagy egyszerűbben "kitalált nyelv".

Komplex példa

A mondat busztrofedon sorvezetésű saját (içtaîl) írással

Romanizált változat: Pull\ uíqišx ma’wałg eřyaufënienˉ päţwïç auxë’yaļt xne’wïļta’şui tua kit ölla/ yaqazmuiv li’yïrzişka’ p’amm/ aìlo’wëčča šu’yehtaş

IPA: [ˈpʊ̃lː ʊˈɪ́qɪ̀ʃx ˈmáʔwàʟɡ ɛʁjɑʊfɤˈnɪ́ɛ́n ˈpǽθwɯ̀ç aʊˈxɤ́ʔjàɬt xnɛʔwiɬˈtáʔʂʊɪ̀ tʊ́à kɪ̂t œlˈːǎ jaˈqázmʊɪ̀v lɪʔjɯɾˈzɪ́ʂkàʔ pʼǎmː aɪlɔˈwɤ́tʃːà ʃʊʔˈjɛ́htàʂ]

Hallgat audio

Angol fordítás: As our vehicle leaves the ground and plunges over the edge of the cliff toward the valley floor, I ponder whether it is possible that one might allege I am guilty of an act of moral failure, having failed to maintain a proper course along the roadway.

Magyar fordítás: Amint járművünk elhagyta a talajt és a szikla peremén átbucskázva a völgy feneke felé zuhant, azon tűnődtem, vajon felróható-e nekem, hogy bűnös vagyok ama erkölcsi mulasztásban, miszerint képtelen voltam tartani a helyes irányt az úttesten.


Hangtan

Az ithkuil fonológiai rendszere 65 mássalhangzót és 17 magánhangzót tartalmaz. Ezek a hangok megtalálhatók különböző élő nyelvekben, mint pl. a csecsen és abház.

Mássalhangzók

Labiális Dentális Alveoláris Retroflex Poszt-
alveoláris 		Palatális Veláris Uvuláris Faringális Glottális
centrális laterális
Nazális m n ŋ
Zárhang zöngés b d ɟ ɡ ɢ
zöngétlen p t c k q ʔ
hehezetes pʰ tʰ cʰ kʰ qʰ
ejektív pʼ tʼ cʼ kʼ qʼ
Affrikáta zöngés d͡z d͡ʐ d͡ʒ
zöngétlen t͡s t͡ʂ t͡ʃ
hehezetes t͡sʰ t͡ɬʰ t͡ʂʰ t͡ʃʰ
ejektív t͡sʼ t͡ʂʼ t͡ʃʼ c͡çʼ k͡xʼ q͡χʼ
Réshang zöngés v ð z ʐ ʒ ʝ ɣ
zöngétlen f θ s ɬ ʂ ʃ ç x χ ħ h
Közelítőhang l, ɫ ɭ j w ʁ̞
Legyintőhang ɽ

A /m n ŋ l ɫ ɭ/ szótagot képezhet. A /h/ kiejtése [ɸ] mikor egy magánhangzó előzi meg és egy mássalhangzó követi. A /t͡ɬʰ/ egy változata a [t͡ɬʼ]; az utóbbi gyakrabban fordul elő szókezdő helyzetben. A /j w/ kivételével minden mássalhangzó kettőzhető; kettőzéskor a /h/ kiejtése bidentális réshang: /hː/, valamint a /ɽ/ kiejtése alveoláris pergőhang (azaz [r]).

Magánhangzók

Elülső Középső Hátsó
Zárt i y ʉ ɯ u
Közel zárt ɪ ʊ
Középzárt e ø ɤ o
Középnyílt ɛ œ ɔ
Nyílt æ a ɑ

A diftongusok a következők: /ai̯ æi̯ ei̯ ɤi̯ øi̯ oi̯ ʊi̯ au̯ æu̯ eu̯ ɤu̯ ɪu̯ ou̯ øu̯ aɯ̯ eɯ̯ ɤɯ̯ ʊɯ̯ oɯ̯ ɪɯ̯ æɯ̯ øɯ̯ ʉɯ̯ ae̯/. Minden egyéb magánhangzó-találkozás esetén a hangokat külön kell kiejteni.


Jegyzetek

  1. ↑ a b A Philosophical Design for a Hypothetical Language – John Quijada ithkuil nyelvtana
  2. ↑ «Скорость мысли», Станислав Козловский – (oroszul) A gondolat sebessége, Sztanyiszlav Kozlovszkij, Computerra, №26-27, jún. 20, 2004
  3. ↑ Ithkuil and its philosophical design (oroszul), Mihail Gertelman, Kompyuterra (17(781)2009 p 12)

Források

Lásd még

http://www.nyest.hu/hirek/harc-a-vilag-legnehezebb-nyelve-cimert -- az egyetlen magyar hivatkozás

Ez a cikk a en:Ithkuil szócikk fordításán alapul

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ithkuil_nyelv&oldid=8604318”