„Elidegenedés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Szociológiai fogalmak” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a kisebb formai javítások |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
Az angolszász és főleg az amerikai szociológia ettől némileg eltérően – nem annyira filozofikusan, inkább praktikusan – használja a fogalmat /Alienation/. Erre nézve máig irányadó Sieeman 1959-ben közzétett munkája /American Sociological Review/, melyben az elidegenedés fogalmát öt különböző értelemben használja, s amerikai szociológusok és társadalomtudósok általában ma is az ő terminológiai megkülönböztetését követik. |
Az angolszász és főleg az amerikai szociológia ettől némileg eltérően – nem annyira filozofikusan, inkább praktikusan – használja a fogalmat /Alienation/. Erre nézve máig irányadó Sieeman 1959-ben közzétett munkája /American Sociological Review/, melyben az elidegenedés fogalmát öt különböző értelemben használja, s amerikai szociológusok és társadalomtudósok általában ma is az ő terminológiai megkülönböztetését követik. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[en:Social alienation]] |
[[en:Social alienation]] |
||
14. sor: | 16. sor: | ||
[[de:Entfremdung]] |
[[de:Entfremdung]] |
||
[[es:Alienación]] |
[[es:Alienación]] |
||
⚫ | |||
[[fr:Aliénation]] |
[[fr:Aliénation]] |
||
[[gl:Alienación]] |
[[gl:Alienación]] |
||
⚫ | |||
[[is:Firring]] |
[[is:Firring]] |
||
[[it:Alienazione]] |
[[it:Alienazione]] |
||
⚫ | |||
[[ja:疎外]] |
[[ja:疎外]] |
||
[[nl:Vervreemding]] |
[[nl:Vervreemding]] |
||
⚫ | |||
[[no:Fremmedgjøring]] |
[[no:Fremmedgjøring]] |
||
⚫ | |||
[[oc:Alienacion]] |
[[oc:Alienacion]] |
||
[[pl:Alienacja]] |
[[pl:Alienacja]] |
||
29. sor: | 32. sor: | ||
[[ru:Отчуждение (философия)]] |
[[ru:Отчуждение (философия)]] |
||
[[sr:Отуђење]] |
[[sr:Отуђење]] |
||
⚫ | |||
[[sv:Alienation]] |
[[sv:Alienation]] |
||
[[tr:Yabancılaşma]] |
[[tr:Yabancılaşma]] |
||
⚫ | |||
⚫ |
A lap 2010. október 9., 07:10-kori változata
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
ELIDEGENEDÉS /Entfremdung, sich Entäusserung, Alienation/
A 19-20. század során – főleg a kontinentális – filozófiában és társadalomtudományokban használt fogalom. Bár előzményeit kutatva régebbi időkre jutnánk, a fogalmat a klasszikus német filozófia /főként, Fichte, Hegel és Schelling, közülük is leginkább Hegel/ használja előszeretettel és munkálja ki. Hozzájuk kapcsolódik Feuerbach, és Marx, utóbbi igyekszik a fogalmat a maga teljességében kidolgozni és ábrázolni. Kisebb nagyobb módosításokkal (Lukács, Bloch, a Frankfurti Iskola képviselői, kiemelten Fromm/ a társadalomtudományokban alapvetően máig a marxi megközelítés az irányadó. Eszerint: az embernek létezik, létezett magához, a környezetéhez, a munkájához valamilyen a történelemben egyszer megvalósult identitása, amelyet azután valahol elveszített. Marx szerint ebben leginkább a tőkés termelési forma a ludas, amely a társadalom egyébként bonyolultnak tetsző viszonyait a végletekig lecsupaszítja, az embert elidegeníti a munkától, a másik embertől (a társadalomtól), s végül önmagától, s az ember így gyökértelenként, „idegenként” kényszerül élni, magát igen rosszul érezve ebben a világban. Ebben az értelemben ehhez a fogalomhoz kapcsolódnak az ún. életfilozófiák is (mindenekelőtt: Kierkegaard és Nietzsche), de ez legfőbb tematikája a XX. századi egzisztencializmusnak is (Heidegger, Sartre és a többiek). Az elidegenedés fogalma ma is igen divatos, számos szerző használja és tárgyalja, s általában a globalizáció jelenségét is az elidegenedés további elmélyülését elősegítő folyamatként értékelik.
Az angolszász és főleg az amerikai szociológia ettől némileg eltérően – nem annyira filozofikusan, inkább praktikusan – használja a fogalmat /Alienation/. Erre nézve máig irányadó Sieeman 1959-ben közzétett munkája /American Sociological Review/, melyben az elidegenedés fogalmát öt különböző értelemben használja, s amerikai szociológusok és társadalomtudósok általában ma is az ő terminológiai megkülönböztetését követik.