„Agyi érkatasztrófa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr, átfogalmazás, form
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Gutaütés'''nek nevezik népiesen az [[agy]]i érkatasztrófákat, tehát az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart.
'''Gutaütés'''nek nevezik népiesen az [[agy]]i érkatasztrófákat, tehát az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart.


A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Az egyébként eltérő okok közül az [[orvosi diagnózis]] vagy [[differenciáldiagnózis]] több vizsgálatot követően hivatott eldönteni a tünetegyüttes kialakulásának jellegét. Említik még szintén népiesen '''szélütés''', '''agyszélhűdés''', '''agyinfarktus''', '''agykatasztrófa''', vagy [[angol nyelv|angol]] szóval '''stroke''', esetleg '''agyvérzés''' néven is.
A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Az egyébként eltérő okok közül az [[orvosi diagnózis]] vagy [[differenciáldiagnózis]] több vizsgálatot követően hivatott eldönteni a tünetegyüttes kialakulásának jellegét. Említik még szintén népiesen '''szélütés''', '''agyszélhűdés''', '''agyinfarktus''', '''agykatasztrófa''', vagy [[angol nyelv|angol]] szóval '''stroke''', vagy - ha az ér nem csak elzáródott, hanem el is pattant - '''agyvérzés''' néven is.


== Tünetek==
== Tünetek==

A lap 2010. október 8., 21:01-kori változata

Gutaütésnek nevezik népiesen az agyi érkatasztrófákat, tehát az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart.

A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Az egyébként eltérő okok közül az orvosi diagnózis vagy differenciáldiagnózis több vizsgálatot követően hivatott eldönteni a tünetegyüttes kialakulásának jellegét. Említik még szintén népiesen szélütés, agyszélhűdés, agyinfarktus, agykatasztrófa, vagy angol szóval stroke, vagy - ha az ér nem csak elzáródott, hanem el is pattant - agyvérzés néven is.

Tünetek

A gutaütés legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:

  • féloldali végtaggyengeség, bénulás
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
  • kettős látás, látótérkiesés
  • beszédmegértési zavarok
  • szóformálási nehézségek
  • zavartság, szédülés, fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.

Kezelés

A tünetek észlelésétől az akut ellátásig:

Az esetek egy részében a szélütés bizonyos előjelekkel jelentkezik, ilyen például rövid, átmeneti agyi működészavar. A már bekövetkezett szélütés tüneteiből következtetni lehet, hogy az agy mely része károsodott, ezért különösen fontos, hogy a veszélyeztetettek ismerjék és felismerjék ezeket, és a tünetekről mindenképpen tájékoztassák a kezelőorvost.

A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből.

A diagnózis és vizsgálóeljárások

A gutaütés tünetei nagyon sok fontos információval szolgálhatnak a kezelőorvosnak, hiszen ezek alapján könnyebb behatárolni az agy érintett részét és megállapítani azt, hogy melyik ér záródott el vagy sérült meg. A kezelőorvos ezt követően a beteg részletes testi és szellemi állapotfelmérését végzi el, majd részletes laboratóriumi vizsgálatok és EEG esetleg MRI-vizsgálat készül.

Az agyat ellátó ereket ultrahang-berendezéssel (Doppler-ultrahang) vizsgálják. A vizsgálat során mérik az erekben a véráram sebességét, illetve mód nyílik az erek belső felszínén létrejött felrakódások („érelmeszesedéses plakk”) vizsgálatára.

A szívüreg, illetve a szívbillentyűk állapotát echokardiográfiás vizsgálattal mérik fel, mely a mellkason keresztül és szükség szerint nyelőcsövön keresztül történik, ennek során a billentyűk meszes lerakódásait, záródási rendellenességüket, esetleges szívüregben található rögöket és a szív teljesítményét tudják felmérni.

A keringészavar következtében létrejött agyállomány-sérülés képi megjelenítése számítógépes rétegvizsgálattal (CT), illetve mágneses magrezonanciás (MRI) vizsgálattal lehetséges. Az esetek nagy részében a károsodott terület kimutatható és nagysága jól becsülhető, valamint a kóreredetre (érelzáródásos vagy vérzéses) is fontos információkat nyerhetünk. Ez utóbbi vizsgálat segítségével az agyi nagyerek feltérképezése is elvégezhető (MR angiográfia=katéter nélküli érfestés). Az akut időszak után több esetben az agyerek betegségének további tisztázására digitális angiográfiát (katéter felvezetése perifériás éren keresztül) végeznek.

A sürgősségi ellátás

A gutaütést szenvedett betegeket erre a célra kialakított stroke osztályon vagy szükség szerint stroke intenzív osztályon látják el. A betegeknél állandóan ellenőrzik a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzésszámot és a folyadék-ion háztartást.

A betegek agyi keringésjavító infúziós, illetve agyi infarktus esetében véralvadásgátló kezelésben részesülnek.

Néhány esetben sebészi beavatkozással távolítják el a vért, illetve a vérbomlási termékeket, emellett, ha a nyaki nagyereken jött létre súlyos szűkület, ennek megoldása is sebészeti úton lehetséges.

Kockázati tényezők

Életkor, magas vérnyomás, dohányzás, mozgásszegény életmód, cukorbetegség, táplálkozási vagy életmód anomáliák.

Külső hivatkozások