„Városmajor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. október 4., 22:12-kori változata

A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol.^[1]^[2]

A terület, amely az Ördög-árok ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A Budai Magisztrátus (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.

A 19. század elején ide költözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. 1920-ban az Ördög-árok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom, BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.^[1]

A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász emlékmű a Beethoven szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.

A park fenntartója a Főkert Zrt.^[2] Ma a közpark funkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is.^[1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium.

Hivatkozások

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
↑ ^a ^b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

Külső hivatkozások

[vendegvaro-1] Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

[korlat-2] Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A '''Városmajor''' (a köznyelvben gyakran csak '''Major''') [[Krisztinaváros]] egyik része [[Budapest XII. kerülete|Budapest XII. kerületében]]. A [[Rózsadomb]] és a [[Kis-Sváb-hegy]] közötti területen mintegy 100&nbsp;000 négyzetméteres kiterjedésű [[közpark]] terül el, amelyet a [[Szilágyi Erzsébet fasor]] és a [[Maros utca]] határol.<ref name=vendegvaro>{{cite web |url=http://www.vendegvaro.hu/Varosmajor |title=Városmajor |accessdate=2008-09-01 |publisher=Vendégváró |language=magyar}}</ref><ref name=korlat>{{cite web |url=http://korlat.bmknet.hu/hun/varosmajor/index.html |title=Városmajor |accessdate=2008-09-01 |year=2004 |month=március |publisher=Korlát |language=magyar}}</ref>
-A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.
+A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki.
 A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördög-árok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti Fogaskerekű Vasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]])  végállomása.<ref name=vendegvaro/>