„Lovász László (matematikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pt:László Lovász
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: MTA –> Magyar Tudományos Akadémia
9. sor: 9. sor:
| halál dátuma =
| halál dátuma =
| nemzetiség = [[magyarok|magyar]]
| nemzetiség = [[magyarok|magyar]]
| szakma = matematikus, egyetemi tanár, az [[MTA]] rendes tagja
| szakma = matematikus, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] rendes tagja
| díjak = [[Wolf-díj]] (1999), [[Bolyai János Alkotói Díj|Bolyai-díj]] (2007), [[Széchenyi-díj|Széchenyi-nagydíj]] (2008)
| díjak = [[Wolf-díj]] (1999), [[Bolyai János Alkotói Díj|Bolyai-díj]] (2007), [[Széchenyi-díj|Széchenyi-nagydíj]] (2008)
}}
}}

A lap 2010. szeptember 18., 17:36-kori változata

dr. Lovász László
(László Lovász)
Született1948. március 9. (76 éves)
Magyarország Budapest
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaVesztergombi Katalin
Foglalkozásamatematikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Tisztsége
  • elnök (2007–2010, Nemzetközi Matematikai Unió)
  • a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (2014. május 6. – 2020. július 7.)
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz dr. Lovász László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lovász László (Budapest, 1948. március 9.) Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete igazgatója.

Életpályája

1962–tól 1966-ig a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatára járt. Osztályfőnöke Komlós Gyula, matematikatanára Rábai Imre volt. 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakán. 1971-ben szerezte diplomáját.

Diplomájának megszerzése után 1975-ig tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE geometria tanszékén. 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem geometria tanszékét vezette docensként. 1978-ban megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1982-ben visszatért az ELTE-re, majd egy évvel később a számítógép-tudományi tanszék vezetője lett, szintén egyetemi tanári beosztásban. 2006-tól 2008-ig az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt. 1987-től a Princeton Egyetem, illetve 1993 és 1999 között a Yale Egyetem félállású egyetemi tanára. 1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem, 1984–1985-ben pedig a Bonni Egyetem vendégprofesszora volt.

1970-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai, illetve az Operációkutatási Bizottságának tagja lett. 1979-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagjává. 2008-ban az MTA elnökségi tagjává is megválasztották. 1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia is felvette tagjai sorába.

1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval létrehozta a Combinatorica című folyóiratot. 1985-ben Babai Lászlóval létrehozta a Budapest Semesters in Mathematicsot, és a bonni egyetem John von Neumann-professzorává nevezte ki. 1999 és 2006 között a Microsoft tudományos kutatója volt. 2004–től 2006-ig az Abel-díj öttagú bírálóbizottságának tagjaként is működött. 2007-től a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának elnöke. Ez a megbízatása 2010-ig szól.

Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt.

Munkássága

Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása.

A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

Források

További hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovász László (matematikus) témájú médiaállományokat.
  1. a b https://web.cs.elte.hu/~lovasz/vita.pdf
  2. https://mta.hu/iii-osztaly/erdos-pal-dij-105605
  3. https://mathweb.ucsd.edu/~fan/ron/papers/82_11_fulkerson.pdf
  4. https://www.wiskgenoot.nl/index.php?page=86&sid=1
  5. http://www.ams.org/notices/199905/comm-wolf.pdf
  6. https://www.sigact.org/prizes/knuth/1999.html
  7. https://sigact.org/prizes/g%C3%B6del/2001.html
  8. https://www.informs.org/Recognizing-Excellence/Award-Recipients/Laszlo-Lovasz
  9. https://epa.oszk.hu/00600/00691/00052/16.html
  10. https://www.kyotoprize.org/en/laureates/laszlo_lovasz/
  11. https://www.mathopt.org/?nav=fulkerson_2012
  12. http://www.ams.org/fellows_by_year.cgi?year=2013, 2022. november 24.
  13. http://www.ams.org/news?news_id=1680, 2022. november 24.
  14. https://www.abelprize.no/c76389/seksjon/vis.html?tid=76390
  15. https://www.mathematik.de/images/DMV/Gau%C3%9F-VL/38-gauss-karte.pdf