„Adapa” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
339 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a („Mezopotámiai mitológia” kategória eltávolítva (a HotCattel))
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az [[Amarna-levelek|amarnai levéltárból]] került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] [[ninive]]i könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve [[akkád nyelv]]en íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az [[akkád irodalom|akkádok]] így rögzítették a 3. uri dinasztia és [[Hammurápi babiloni király|Hammurapi]] ideje között eltelt zavaros időszak történelmét.
 
A róla szóló eposz a következőket jegyzi meg Adapáról:
{{idézet 2|''Okos vala. Bölcsesség kútfeje.''
 
''Szava, parancsa kőszálként megállott.''
 
''Értelmét Éa érlelé meg''
 
''Ország hasznára és szolgálatára.''
 
''Elöröklött miden hatalmat''
 
''Épp csak örökkévalóságot nem öröklött...''|Adapa-eposz}}
 
Adapa a régebbi értelmezések szerint egy ''anti-Gilgames'', a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos ''mitológiai realizmus'', amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki.

Navigációs menü