„Terror” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. szeptember 4., 02:50-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: terrorizmus.

A terror (latin ijedtséget, rémületet) a nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. Az erőszak gyakran a teljes fizikai megsemmisítésig megy. Ezzel a fogalommal illetjük az erőszakos, kíméletlen módszereket, eljárásokat, hatalmaskodást is.

Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például a vörösterror vagy a fehérterror).

Nevezetes példák a történelemből

A francia forradalom két szakasza

Bővebben: Francia forradalom

Az első terror (1792. augusztus 10. és szeptember 20. között /fr. terreur/) a királyság bukása és a köztársaság létrejötte közötti időszakban alakult ki. Okai a poroszokkal szemben elszenvedett első vereségek, és megjelenési formái elsősorban a szeptemberi mészárlások voltak. A második terror (1793. szeptember 5. és 1794. július 28. között) az "arisztokraták összeesküvése" ellen irányult: politikai (a gyanúsak elleni törvény), gazdasági (maximum), katonai (Houchard és Custine kivégzése) és vallási (a kereszténység elhagyásának hulláma) megnyilvánulásai voltak. Hatására eltávolították a girondistákat, és a Forradalmi Törvényszék elé juttatták a gyanúsnak nyilvánított személyek ezreit, közülük sokakat guillotine alá küldtek.

A terror nevében, amely ekkor még a demokrácia és az "erény" eszméihez szorosan kapcsolódott^[1], a köztársasági "erély" biztosítékaként szabadult meg Robespierre a hébertistáktól, majd Danton híveitől (1794. március-április), és három hónapra bevezette a szükségtörvényhozást, amelyet néha a nagy terrornak is neveznek.

„	A terror nem más, mint gyors, szigorú és hajthatatlan igazságtétel, ezért tehát voltaképpen az erény megnyilvánulása.	”
– Maximilien Robespierre

„	...az erény, amely nélkül a terror végzetessé válik, s a terror, amely nélkül az erény tehetetlen.	”
– Maximilien Robespierre

Sztálini „nagy terror”

A Szovjetunióban 1937-38 közötti úgynevezett „nagy terror” időszakában Sztálin és az akkori belügyi népbiztos, Jezsov vezetésével államilag üldözték az kommunista párt ellenségeit. A volt kulákok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok mellett a külföldi rokonsággal vagy ismerősökkel rendelkezők voltak a leggyanúsabbak. A terror kiterjedt a hadsereg és a nagyvállalatok vezetőire is, és a végül már a párton belül is állandósultak a leszámolások. Körülbelül 800 000 áldozatot követelt.

Magyarországi példák

Vörösterror és fehérterror

Bővebben: Lenin-fiúk, Vörösterror és Fehérterror

Nyilas terror

Bővebben: Szálasi Ferenc#Szálasi, a nemzetvezető

Az 1944 október 15-én a sikertelen kiugrási kísérletet követően a nyilasok átvették a hatalmat. Szálasi Ferenc totális diktatúrát vezet be. Ennek egyik megjelenő eleme volt az a terror ami a nyilasok és a nácik által megszállt területeken folytattak.

A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt.

Kommunista diktatúra

Bővebben: Rákosi Mátyás#Rákosi-korszak

Rákosi Mátyás szovjet minta alapján, a belső ellenséggel való leszámolás címén kezdte meg a leszámolását. A nevével jelképezett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. A koncepciós perekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető. További százezreket börtönöztek be, telepítettek ki, vagy egyéb büntetéssel sújtottak.

A korszak jellemzője volt (szintén sztálini mintára) a koncepciós perek. A leghíresebb a Rajk-per, illetve a Tábornokok pere.

Irodalom, jegyzetek, forrás

Lásd még

Terrorizmus

Jegyzetek

↑ Bruce Hoffman: A terrorizmus belülről (tanulmány); A terrorizmus anatómiája 45.o.

Forrás

szerk.: Tálas Péter: A terrorizmus anatómiája. Zrínyi Kiadó. ISBN 9633274125 (2006)

Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Bruce Hoffman: A terrorizmus belülről (tanulmány); A terrorizmus anatómiája 45.o.

[1]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például a [[vörösterror]] vagy a [[fehérterror]]).
-==Nevezetes példák a történelemből==
+== Nevezetes példák a történelemből ==
-===A francia forradalom két szakasza===
+=== A francia forradalom két szakasza ===
-{{fő|Francia forradalom}}
+{{Bővebben|Francia forradalom}}
 Az ''első terror'' ([[1792]]. augusztus 10. és szeptember 20. között /fr. terreur/) a királyság bukása és a köztársaság létrejötte közötti időszakban alakult ki. Okai a poroszokkal szemben elszenvedett első vereségek, és megjelenési formái elsősorban a szeptemberi mészárlások voltak. A ''második terror'' ([[1793]]. szeptember 5. és 1794. július 28. között) az "arisztokraták összeesküvése" ellen irányult: politikai (a gyanúsak elleni törvény), gazdasági (maximum), katonai (Houchard és Custine kivégzése) és vallási (a kereszténység elhagyásának hulláma) megnyilvánulásai voltak. Hatására eltávolították a girondistákat, és a [[Forradalmi Törvényszék]] elé juttatták a gyanúsnak nyilvánított személyek ezreit, közülük sokakat [[guillotine]] alá küldtek.
@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 {{rquote|0%|center|...az erény, amely nélkül a terror végzetessé válik, s a terror, amely nélkül az erény tehetetlen.|Maximilien Robespierre}}
-===Sztálini „nagy terror”===
+=== Sztálini „nagy terror” ===
 A [[Szovjetunió]]ban [[1937]]-[[1938|38]] közötti úgynevezett „nagy terror” időszakában [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és az akkori belügyi népbiztos, [[Nyikolaj Ivanovics Jezsov|Jezsov]] vezetésével államilag üldözték az [[állampárt|kommunista párt]] ellenségeit. A volt [[kulák]]ok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok mellett a külföldi rokonsággal vagy ismerősökkel rendelkezők voltak a leggyanúsabbak. A terror kiterjedt a hadsereg és a nagyvállalatok vezetőire is, és a végül már a párton belül is állandósultak a leszámolások. Körülbelül 800 000 áldozatot követelt.
-===Magyarországi példák===
+=== Magyarországi példák ===
-====Vörösterror és fehérterror====
+==== Vörösterror és fehérterror ====
-{{fő|Lenin-fiúk|Vörösterror|Fehérterror}}
+{{Bővebben|Lenin-fiúk|Vörösterror|Fehérterror}}
-====Nyilas terror====
+==== Nyilas terror ====
-{{fő|Szálasi Ferenc#Szálasi, a nemzetvezető}}
+{{Bővebben|Szálasi Ferenc#Szálasi, a nemzetvezető}}
 Az [[1944]] [[október 15]]-én a sikertelen kiugrási kísérletet követően a nyilasok átvették a hatalmat. Szálasi Ferenc totális diktatúrát vezet be. Ennek egyik megjelenő eleme volt az a terror ami a nyilasok és a nácik által megszállt területeken folytattak.
@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt.
-====Kommunista diktatúra====
+==== Kommunista diktatúra ====
-{{fő|Rákosi Mátyás#Rákosi-korszak}}
+{{Bővebben|Rákosi Mátyás#Rákosi-korszak}}
 Rákosi Mátyás szovjet minta alapján, a belső ellenséggel való leszámolás címén kezdte meg a leszámolását. A nevével jelképezett korszakban az [[emberi jogok]] súlyos sérelmet szenvedtek. A [[koncepciós per]]ekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető. További százezreket börtönöztek be, telepítettek ki, vagy egyéb büntetéssel sújtottak.
 A korszak jellemzője volt (szintén sztálini mintára) a koncepciós perek. A leghíresebb a [[Rajk-per]], illetve a [[Tábornokok pere]].
 == Irodalom, jegyzetek, forrás ==