„Fok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Több helyen használatos a '''fok''' [[mértékegység]]ként. |
Több helyen használatos a '''fok''' [[mértékegység]]ként. |
||
==Mérések== |
== Mérések == |
||
===Szög=== |
=== Szög === |
||
{{ |
{{Bővebben|Fok (szög)}} |
||
Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az '''ívperc''', ennek a hatvanad része pedig az '''ívmásodperc'''. |
Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az '''ívperc''', ennek a hatvanad része pedig az '''ívmásodperc'''. |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
A szögmérésben használatos még a [[radián]] egység is. |
A szögmérésben használatos még a [[radián]] egység is. |
||
===Hőmérséklet=== |
=== Hőmérséklet === |
||
Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. [[Európa|Európában]] a [[kontinens]]en leggyakoribb a [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-skála]] (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson. |
Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. [[Európa|Európában]] a [[kontinens]]en leggyakoribb a [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-skála]] (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson. |
||
További egységek: |
További egységek: |
||
*[[Réaumur-fok]] (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel. |
* [[Réaumur-fok]] (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel. |
||
*[[Fahrenheit]]-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel. |
* [[Fahrenheit]]-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel. |
||
*[[Kelvin]], a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; [[SI-alapegység|SI alapegység]] |
* [[Kelvin]], a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; [[SI-alapegység|SI alapegység]] |
||
===Alkoholfok=== |
=== Alkoholfok === |
||
[[Alkohol]]tartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi [[térfogatszázalékban]]. <!-- remélem tényleg… --> |
[[Alkohol]]tartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi [[térfogatszázalékban]]. <!-- remélem tényleg… --> |
||
===A fok jele=== |
=== A fok jele === |
||
A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről ''[[A magyar helyesírás szabályai]]'' nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C. |
A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről ''[[A magyar helyesírás szabályai]]'' nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C. |
||
A [[Unicode|Unicode-ban]], „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek [[HTML]]-kódja: <code>&deg;</code>. |
A [[Unicode|Unicode-ban]], „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek [[HTML]]-kódja: <code>&deg;</code>. |
||
==Földrajz== |
== Földrajz == |
||
A [[hajózás]]ban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a '''fok''' utótaggal látnak el (például: [[Jóreménység-fok]], [[Horn-fok]]). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről. |
A [[hajózás]]ban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a '''fok''' utótaggal látnak el (például: [[Jóreménység-fok]], [[Horn-fok]]). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről. |
||
A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb. |
A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb. |
||
A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás). |
A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás). |
||
A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.<ref>http://www.elotiszaert.hu/, |
A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.<ref>http://www.elotiszaert.hu/, |
||
http://5mp.eu/fajlok/barka/ha_tan_20v_abraval2_www.5mp.eu_.pdf</ref> |
http://5mp.eu/fajlok/barka/ha_tan_20v_abraval2_www.5mp.eu_.pdf</ref> |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
* [[fok (szög)]] |
* [[fok (szög)]] |
||
==Hivatkoások== |
== Hivatkoások == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2010. szeptember 3., 16:06-kori változata
Több helyen használatos a fok mértékegységként.
Mérések
Szög
Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az ívperc, ennek a hatvanad része pedig az ívmásodperc.
Ritkán használatos az úgynevezett újfok, amely a derékszög századrésze (számológépen GRAD).
A szögmérésben használatos még a radián egység is.
Hőmérséklet
Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. Európában a kontinensen leggyakoribb a Celsius-skála (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson.
További egységek:
- Réaumur-fok (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel.
- Fahrenheit-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel.
- Kelvin, a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; SI alapegység
Alkoholfok
Alkoholtartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi térfogatszázalékban.
A fok jele
A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről A magyar helyesírás szabályai nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C.
A Unicode-ban, „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek HTML-kódja: °
.
Földrajz
A hajózásban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a fok utótaggal látnak el (például: Jóreménység-fok, Horn-fok). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről.
A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb. A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás). A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.[1]