„Fok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor: 1. sor:
Több helyen használatos a '''fok''' [[mértékegység]]ként.
Több helyen használatos a '''fok''' [[mértékegység]]ként.


==Mérések==
== Mérések ==
===Szög===
=== Szög ===
{{|Fok (szög)}}
{{Bővebben|Fok (szög)}}
Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az '''ívperc''', ennek a hatvanad része pedig az '''ívmásodperc'''.
Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az '''ívperc''', ennek a hatvanad része pedig az '''ívmásodperc'''.


10. sor: 10. sor:
A szögmérésben használatos még a [[radián]] egység is.
A szögmérésben használatos még a [[radián]] egység is.


===Hőmérséklet===
=== Hőmérséklet ===
Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. [[Európa|Európában]] a [[kontinens]]en leggyakoribb a [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-skála]] (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson.
Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. [[Európa|Európában]] a [[kontinens]]en leggyakoribb a [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-skála]] (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson.


További egységek:
További egységek:
*[[Réaumur-fok]] (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel.
* [[Réaumur-fok]] (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel.
*[[Fahrenheit]]-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel.
* [[Fahrenheit]]-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel.
*[[Kelvin]], a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; [[SI-alapegység|SI alapegység]]
* [[Kelvin]], a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; [[SI-alapegység|SI alapegység]]


===Alkoholfok===
=== Alkoholfok ===
[[Alkohol]]tartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi [[térfogatszázalékban]]. <!-- remélem tényleg… -->
[[Alkohol]]tartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi [[térfogatszázalékban]]. <!-- remélem tényleg… -->


===A fok jele===
=== A fok jele ===
A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről ''[[A magyar helyesírás szabályai]]'' nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C.
A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről ''[[A magyar helyesírás szabályai]]'' nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C.


A [[Unicode|Unicode-ban]], „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek [[HTML]]-kódja: <code>&amp;deg;</code>.
A [[Unicode|Unicode-ban]], „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek [[HTML]]-kódja: <code>&amp;deg;</code>.


==Földrajz==
== Földrajz ==
A [[hajózás]]ban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a '''fok''' utótaggal látnak el (például: [[Jóreménység-fok]], [[Horn-fok]]). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről.
A [[hajózás]]ban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a '''fok''' utótaggal látnak el (például: [[Jóreménység-fok]], [[Horn-fok]]). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről.


A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb.
A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb.
A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás).
A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás).
A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.<ref>http://www.elotiszaert.hu/,
A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.<ref>http://www.elotiszaert.hu/,
http://5mp.eu/fajlok/barka/ha_tan_20v_abraval2_www.5mp.eu_.pdf</ref>
http://5mp.eu/fajlok/barka/ha_tan_20v_abraval2_www.5mp.eu_.pdf</ref>


39. sor: 39. sor:
* [[fok (szög)]]
* [[fok (szög)]]


==Hivatkoások==
== Hivatkoások ==
{{források}}
{{források}}



A lap 2010. szeptember 3., 16:06-kori változata

Több helyen használatos a fok mértékegységként.

Mérések

Szög

Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az ívperc, ennek a hatvanad része pedig az ívmásodperc.

Ritkán használatos az úgynevezett újfok, amely a derékszög századrésze (számológépen GRAD).

A szögmérésben használatos még a radián egység is.

Hőmérséklet

Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. Európában a kontinensen leggyakoribb a Celsius-skála (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson.

További egységek:

  • Réaumur-fok (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel.
  • Fahrenheit-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel.
  • Kelvin, a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; SI alapegység

Alkoholfok

Alkoholtartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi térfogatszázalékban.

A fok jele

A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről A magyar helyesírás szabályai nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C.

A Unicode-ban, „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek HTML-kódja: &deg;.

Földrajz

A hajózásban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a fok utótaggal látnak el (például: Jóreménység-fok, Horn-fok). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről.

A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb. A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás). A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.[1]

Lásd még

Hivatkoások