„Reichstag (épület)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
a Bot: következő hozzáadása: eu:Reichstag (eraikina) következő módosítása: en:Reichstag (building), is:Ríkisþinghúsið í Berlín |
||
175. sor: | 175. sor: | ||
{{Link FA|id}} |
{{Link FA|id}} |
||
{{Link FA|pl}} |
{{Link FA|pl}} |
||
[[en:Reichstag building]] |
[[en:Reichstag (building)]] |
||
[[af:Reichstag (gebou)]] |
[[af:Reichstag (gebou)]] |
||
[[ar:مبنى الرايخستاغ]] |
[[ar:مبنى الرايخستاغ]] |
||
187. sor: | 188. sor: | ||
[[eo:Reichstag (konstruaĵo)]] |
[[eo:Reichstag (konstruaĵo)]] |
||
[[es:Edificio del Reichstag]] |
[[es:Edificio del Reichstag]] |
||
[[eu:Reichstag (eraikina)]] |
|||
[[fa:ساختمان رایشستاگ]] |
[[fa:ساختمان رایشستاگ]] |
||
[[fi:Valtiopäivätalo (Saksa)]] |
[[fi:Valtiopäivätalo (Saksa)]] |
||
194. sor: | 196. sor: | ||
[[hr:Reichstag]] |
[[hr:Reichstag]] |
||
[[id:Gedung Reichstag]] |
[[id:Gedung Reichstag]] |
||
[[is: |
[[is:Ríkisþinghúsið í Berlín]] |
||
[[it:Palazzo del Reichstag]] |
[[it:Palazzo del Reichstag]] |
||
[[ja:国会議事堂 (ドイツ)]] |
[[ja:国会議事堂 (ドイツ)]] |
A lap 2010. szeptember 1., 16:43-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
Reichstag | |
A Reichstag röviddel napnyugta előtt | |
Település |
|
Cím | Berlin Platz der Republik 1. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1882-1884 |
Megnyitás | 1894 |
Rekonstrukciók évei | 1964, 1999 |
Építési stílus | Neoreneszánsz |
Felhasznált anyagok | Tégla, kő, üveg, acél |
Tervező | Paul Wallot (Norman Foster) |
Építész(ek) | |
Építési költség | 24 millió császári német márka |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | Parlament Bundestag székhelye |
Tulajdonos | Német állam |
Alapadatok | |
Magassága | 47 m |
Alaprajz | Téglalap |
Alapterület | 13 291 m² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″ | |
Reichstag weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”.
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-római Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét.
Története
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
Az I. világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari Köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
A Harmadik Birodalom idején
Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a Weimari Alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
A hidegháború sodrában
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a Berlini Fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
Az újraegyesítés óta
Történelmi pillanat: az újraegyesítései ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Újabb felújítás kezdődőtt Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.
A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918)
A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918) | |||
Szám | Név | Megbízatás kezdete | megbizatás vége |
---|---|---|---|
1 | Eduard Simson | 1871 | 1874 |
2 | Maximilian Franz August von Forckenbeck | 1874 | 1879 |
3 | Otto Theodor von Seydewitz | 1879 | 1880 |
4 | Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg | 1880 | 1881 |
5 | Gustav Konrad Heinrich von Goßler | 1881 | 1881 |
6 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1881 | 1884 |
7 | Wilhelm von Wedell-Piesdorf | 1884 | 1888 |
8 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1888 | 1895 |
9 | Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg | 1895 | 1898 |
10 | Franz Graf von Ballestrem | 1898 | 1907 |
11 | Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode | 1907 | 1910 |
12 | Hans Graf von Schwerin-Löwitz | 1910 | 1912 |
13 | Johannes Kaempf | 1912 | 1918 |
14 | Konstantin Fehrenbach | 1918 | 1918 |
Képek
-
A szovjet katonák rajzai
-
A szovjet katonák rajzai
-
Háborús pusztítás
-
Romeltakarítás a háború után
Forrás
- Német wikipédia