„III. Valentinianus római császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: sk:Valentinianus III.
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a "Infobox Uralkodó" sablon helyett "Uralkodó infobox"
1. sor: 1. sor:
{{Uralkodó infobox
{{Infobox_Uralkodó
| name =<big>''III. Valentinianus''</big>
| név = III. Valentinianus
| title =[[Róma]]i [[császár]]
| állam =
| image =[[Fájl:Solidus ValentinianIII-wedding.jpg|200px]]
| megnevezés = [[Róma]]i [[császár]]
| caption =''Solidus III. Valentinianus arcképével''
| kép = Solidus ValentinianIII-wedding.jpg
| reign =[[423]] ̶ [[455]]. [[március 16]].
| képaláírás = Solidus III. Valentinianus arcképével
| uralkodás_kezdete = [[423]]
| coronation =
| uralkodás_vége = [[455]]. [[március 16]].
⚫
| full name =Flavius Placidius Valentinianus
| koronázás dátuma =
| predecessor =[[Joannes római császár|Joannes]]
⚫
| teljes_név = Flavius Placidius Valentinianus
⚫
| successor =[[Petronius Maximus római császár|Petronius Maximus]]
| consort =[[Licinia Eudoxia]]
| előd = [[Joannes római császár|Joannes]]
⚫
| utód = [[Petronius Maximus római császár|Petronius Maximus]]
⚫
| issue =Eudocia<br/>Placidia
| royal house =[[Theodosius-ház]]
| házastárs = [[Licinia Eudoxia]]
⚫
| gyermekei = Eudocia<br/>Placidia
| royal anthem =
| father =[[III. Constantius]]
| uralkodóház = [[Theodosius-ház]]
| mother =[[Galla Placida]]
| édesapa = [[III. Constantius]]
| date of birth =[[419]]. [[július 2]].
| édesanya = [[Galla Placida]]
| születési dátum = [[419]]. [[július 2]].
| place of birth =[[Ravenna]]
| születési hely = [[Ravenna]]
| date of death =[[455]]. [[március 16]]. {{életkor-holt|419|7|2|455|3|16}}
| halálozási dátum = [[455]]. [[március 16]]. {{életkor-holt|419|7|2|455|3|16}}
| place of death =[[Róma]]
| halálozási hely = [[Róma]]
| place of burial=
| nyughelye =
| date of burial =
| temetés dátuma =
|}}
|}}
'''Flavius Placidius Valentinianus''' ([[Ravenna]], [[419]]. [[július 2.]]–[[Róma]], [[455]]. [[március 16.]]), ismertebb nevén '''III. Valentinianus''' [[Nyugatrómai Birodalom|nyugatrómai]] császár volt 424 és 455 között, a [[Teodosius-dinasztia]] utolsó előtti uralkodója.
'''Flavius Placidius Valentinianus''' ([[Ravenna]], [[419]]. [[július 2.]]–[[Róma]], [[455]]. [[március 16.]]), ismertebb nevén '''III. Valentinianus''' [[Nyugatrómai Birodalom|nyugatrómai]] császár volt 424 és 455 között, a [[Teodosius-dinasztia]] utolsó előtti uralkodója.

A lap 2010. szeptember 1., 14:21-kori változata

III. Valentinianus
Flavius Placidius Valentinianus
Solidus III. Valentinianus arcképével
Solidus III. Valentinianus arcképével
Római császár
Uralkodási ideje
423 – 455. március 16.
ElődjeJoannes
UtódjaPetronius Maximus
Életrajzi adatok
UralkodóházTheodosius-ház
Született419. július 2.
Ravenna
Elhunyt455. március 16. (35 évesen)
Róma
ÉdesapjaIII. Constantius
ÉdesanyjaGalla Placida
Testvére(i)Justa Grata Honoria
HázastársaLicinia Eudoxia
GyermekeiEudocia
Placidia
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Valentinianus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Flavius Placidius Valentinianus (Ravenna, 419. július 2.–Róma, 455. március 16.), ismertebb nevén III. Valentinianus nyugatrómai császár volt 424 és 455 között, a Teodosius-dinasztia utolsó előtti uralkodója.

Családja

Ravenna nyugati részén született 419 nyár közepén I. Theodosius lánya Galla Placidia, Honorius féltestvére (húga) és Flavius Constantius egyetlen fiaként, és vérszerinti nővére Justa Grata Honoria öccseként. Apja római hadvezér, Honorius „jobbkeze”, római patrícius, akit később társcsászárrá emelt. Egy évig volt caesar, 421-ben haláláig. Anyja ismételt özveggyé válása után II. Theodosius bizánci császár – I. Theodosius unokája – kérésére Ravennába ment, hogy gyámja legyen fiának és uralkodója a Nyugatrómai Birodalomnak, amit 25 éven át vezetett (Honorius 404-ben költözött át Ravennába).


Uralkodása

Honorius Valentinianust két éves kora után (423) társuralkodójává nevezte ki, melyet ténylegesen anyja, Honorius mostohanővére gyakorolt. Hét hónappal később Honorius meghalt, halála előtt örökösének nevezett ki. Honorius halála után Joannes erővel foglalta el a római trónt. Ezt ellensúlyozandó, 424. október 23-án II. Theodosius bizánci császár a nyugati birodalomrész caesar-jának nevezte ki és eljegyeztette az ekkor még ötéves fiút kétéves lányával, Licinia Eudoxia-ával. Őt később, 437-ben feleségül is vett. Egy évvel később, Joannes eltávolítása után 425. október 23-án Valentinianus-t hatévesen Nyugatrómai császárrá, augustus-szá avatták.

Uralkodása alatt, a népvándorlás hatására elkezdődött a Nyugatrómai Birodalom széthullása. A vandálok elfoglalták Africa provinciát. A vandál flotta megtámadta a Nyugat-Mediterrán városokat is. 442-ben hivatalosan is megkapta Geiserich Africát és eljegyezte Hunerich fia számára Valentinianus Eudocia nevű lányát.

Hispánia területének jelentős részét ellenőrizték a szvébek (később a nyugati gótok). Gallia tartományt sikerült megtartani Flavius Aetius, Magister militum és hun csapatainak segítségével.

Miután a Gallia Belgica felé terjeszkedő burgundokat legyőzték és fővárosukat Wormst elpusztították, szövetségre kényszerítették a megmaradt népet és Savoya területére költöztették.

A nyugati gótokat Gallia déli részén különítették el 426-banm 429-ben és 436-ban. Aetius visszaverte a Rajna és a Duna mentén előretörő népeket 428 és 431 között. A Catalaunumi csata során Aetius megállította Attila (hun uralkodó) seregének előretörését, de a következő évben a hunok visszatértek Észak-Itáliába.

Valentinianus utolsó évei

Ahogy a birodalom egyre kisebb lett, úgy növekedtek a provinciákra nehezedő adóterhek. A szükséges csapatok felállítására egyre kevesebb pénz állt rendelkezésre. Újabb és újabb területek szakadtak el a birodalomtól. Valentinianus székhelye Ravenna volt, de Attila közeledtének hírére Rómába menekült.

Attila 453-ban bekövetkezett halála után a császár meg akart szabadulni a nagyhatalmú Aetiustól, akinek fia a császár lányát vette el feleségül. 454-ben meggyilkolták Aetiust, állítólag a császár maga végzett vele. Aetius halálát megbosszulták katonái. Valentinianust a csapatok ellenőrzése közben ölték meg. Licinia Eudoxiát a trónbitorló Petronius Maximushoz kényszerítették feleségül. Nem sokkal azután Geiserich a vandálok élén megtámadta Rómát és elrabolta Licinia Eudoxiát és lányait, Eudociát és Placidiát. Mivel Eudocia Hunerich menyasszonya volt 442 óta, a vandál trónörökös felesége lett. Placidia Olybrius felesége volt, aki 472-ben rövid ideig nyugatrómai császárként uralkodott.

Valentinianus azt a későókori, jobbára gyengekezű uralkodó típust testesítette meg, akiknek sorát Flavius Honorius római császár nyitotta meg.

Források

  • Alexander Demandt: Die Spätantike, 2. erw.Aufl., Beck, München, 2007. S. 183ff
  • Edgar Pack: Valentinian III. In: Manfred Clauss: Die römischen Kaiser, Beck, München, 1997. S. 395ff
  • Otto Seeck: Geschichte des Untergangs der antiken Welt, Bd. 6., Stuttgart, 1920.


Külső hivatkozások



Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Római császár
424 – 455		Hadrianus császár szobra
 Következő uralkodó:
{{{következő}}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=III._Valentinianus_római_császár&oldid=8337159”