„Prokopiosz (történetíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HRoestBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: tr:Prokopius (tarihçi)
9. sor: 9. sor:
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a [[gáza]]i görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait [[Bejrút]]ban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a [[gáza]]i görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait [[Bejrút]]ban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.


[[526]] vagy [[527]]-ben [[Belizár (hadvezér)|Belizárhoz]] (Flavius Belisarius 505-565), akkor épp [[Daras]] város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során ([[530]] [[ibér háború]] a [[Szászánida Birodalom]] ellen, [[532]] [[konstantinápoly]]i [[Nika-lázadás]] leverése, [[533]] [[észak-afrika]]i [[vandál]] háború, [[535]]-[[540]] [[itália]]i [[osztrogótok]] elleni háború).
[[526]] vagy [[527]]-ben [[Flavius Belisarius]]hoz, [[Daras]] város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során ([[530]] [[ibér háború]] a [[Szászánida Birodalom]] ellen, [[532]] [[konstantinápoly]]i [[Nika-lázadás]] leverése, [[533]] [[észak-afrika]]i [[vandál]] háború, [[535]]-[[540]] [[itália]]i [[osztrogótok]] elleni háború).


[[540]]-ben [[Ravenna]] bevétele után visszatért [[Konstantinápoly]]ba, ahol [[542]]-ben átélte a [[pestis]]t. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel [[550]]-ig bezáróan.
[[540]]-ben [[Ravenna]] bevétele után visszatért [[Konstantinápoly]]ba, ahol [[542]]-ben átélte a [[pestis]]t. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel [[550]]-ig bezáróan.

A lap 2010. augusztus 26., 23:48-kori változata

Caesareai Prokopios (500?-565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.

Élete

Ceasarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.

Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.

526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).

540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.

Művei

Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az olaszországi harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.

Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553-555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.

  • De aedificiis (Peri ktismaton – épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
  • De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
  • Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)

Külső hivatkozások