„Veliki Preszlav” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. augusztus 23., 19:35-kori változata

Veliki Preszlav (bolgárul: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, Sumen tartományban. 2005 szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.

I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az 1. bolgár állam fővárosa, egészen 972-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát korakeresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával (893-ban másodikként alapították, az elsőt Pliszkában 886-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.

Régészeti kutatása 1897-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil (1905), K. Mijatev és J. Gospodinov (1927-1928) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.

A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító Jordan Goszpodinov és K. Skorpil (a Preszlavi Régészeti Társaság alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.

A kincsek

Bővebben: Preslavi kincsek

A kincsleletet 1978-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.

Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást (email).

Külső hivatkozások

National Historical-Archaelogical Museum “Veliki Preslav“

Forrás

Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie

Lásd még

Kliment Ohridszki

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <!--[[Fájl:http://en.wikipedia.org/wiki/Kép:Preslav-chariot.jpg|bélyegkép|jobbra|Arany lemezek mely Nagy Sándort ábrázolják egy égbe emelkedő 2 griff által húzott kocsiban]]
 [[Fájl:http://www.museum-preslav.com/engl/images/ogurlica.jpg|bélyegkép|jobbra|Nyaklánc 13 email díszítésű arany lemezzel és 7 függő medailonnal (a középsőn Szűz Mária képe látható)]]-->
 '''Veliki Preszlav''' ([[bolgár nyelv|bolgárul]]: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, [[Sumen]] tartományban. [[2005]] szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.
 [[I. Simeon bolgár cár]] ([[893]]-[[927]]) alatt lett az [[Bulgária történelme#Első Bolgár Állam (632-1018)|1. bolgár állam]] fővárosa, egészen [[972]]-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát korakeresztény bazilikával ([[5. század]]), palota-komplexummal, iskolával ([[893]]-ban másodikként alapították, az elsőt [[Pliszka|Pliszkában]] [[886]]-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.
 Régészeti kutatása [[1897]]-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil ([[1905]]), K. Mijatev és J. Gospodinov ([[1927]]-[[1928]]) folytattak. Szisztematikus feltárása [[1945]] óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 A lelőhelyen már [[1906]]-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító [[Jordan Goszpodinov]] és K. [[Skorpil]] (a [[Preszlavi Régészeti Társaság]] alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.
-==A kincsek==
+== A kincsek ==
-{{fő|Preslavi kincsek}}
+{{bővebben|Preslavi kincsek}}
-A kincsleletet [[1978]]-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme ([[VII. Konstantin bizánci császár|VII. (Bíborbanszületett) Konstantin]] [[913]]/[[945]]-[[959]], [[II. Rómanosz bizánci császár|II. Rómanosz]] [[959]]-[[963]]) került elő. A legértékesebb leleteket [[969]] vagy [[972]] környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a [[Kijevi Rusz]], majd [[Bizánc]] szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.
+A kincsleletet [[1978]]-ban a Castana szőlőskertben találták, 3&nbsp;km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme ([[VII. Konstantin bizánci császár|VII. (Bíborbanszületett) Konstantin]] [[913]]/[[945]]-[[959]], [[II. Rómanosz bizánci császár|II. Rómanosz]] [[959]]-[[963]]) került elő. A legértékesebb leleteket [[969]] vagy [[972]] környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a [[Kijevi Rusz]], majd [[Bizánc]] szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.
 Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt [[filigrán]] díszítést, [[granuláció]]t, [[gyöngyberakás]]t, [[trébelés]]t, zománcozást ([[email]]).
-==Külső hivatkozások==
+== Külső hivatkozások ==
 * [http://www.museum-preslav.com/ National Historical-Archaelogical Museum “Veliki Preslav“]
-==Forrás==
+== Forrás ==
-*Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie
+* Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie
-==Lásd még==
+== Lásd még ==
-*[[Kliment Ohridszki]]
+* [[Kliment Ohridszki]]
 {{DEFAULTSORT:Preslav}}