„Nádasfő” változatai közötti eltérés

	Nádasfő (Rohožník)
	A Nagyboldogasszony templom
	; Nádasfő címere
	; Nádasfő címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Malackai
Rang	község
Első írásos említés	1397
Polgármester	Peter Švaral
Irányítószám	906 38
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	MA
	Népesség
Teljes népesség	3616 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	129 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	201 m
Terület	27,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 09′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 09′ 57″
	Nádasfő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasfő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. augusztus 23., 15:26-kori változata

Nádasfő (szlovákul Rohožník, korábban Rarbok, németül Rohrbach) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Malackai járásban, Malackától 10 km-re keletre. 2001-ben 3349 lakosából 3242 szlovák és 51 cseh volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek ezen a vidéken. Az i. e. 4. században a kelták szállták meg a falu területét, akik már fejlett kézművességgel rendelkeztek. A római korban markomannok és kvádok éltek itt, majd szláv törzsek érkeztek. A 9. században a Nagymorva Birodalom területe volt egészen a magyarok érkezéséig. A 11. században a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt, a tatárjárás során valószínűleg elpusztult, de újratelepítették. 1296-ban a detrekői váruradalom része volt. Plébániáját a 14. században alapították. Ekkor építették Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomát is. 1394-ben az uradalmat Luxemburgi Zsigmond a lengyel származású Stíbornak adta. A község első írásos említése 1397-ben történik. A család kihalása után 1543-ig újra a Hont-Pázmány nemzetségé, a Szentgyörgyi és Bazini grófoké lett. Ezután a birtok a királyra szállt. I. Ferdinánd a birtokot gazdag nemesi csaldoknak adta zálogba, így birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak. A reformáció terjedésével és a protestáns birtokos Fugger család segítségével 1561-ben itt is megszűnt a katolikus plébánia, a hívek ezután Széleskúthoz tartoztak. A plébániát csak 1787-ben a pálosok alapították újra. A 18. század első felében megalapították a község első üzemét a papírgyárat, ezen kívül 1720-ban a községben malom és kiterjedt borászat is működött. Az 1767-es urbárium szerint a faluban 70 jobbágycsalád, 22 zsellércsalád és 8 ház nélküli zsellércsalád élt. A 19. század elején szeszfőzde és növényolajüzem működött a községben. 1828-ban 156 háza és 1140 lakosa volt. 1866-ban porosz katonaság vonult át a községen, annak egy részét felégetve. 1869-ben 1411 lakos élt a településen.

Vályi András szerint "ROHRBACH. Elegyes tót falu Pozsony Várm., földes Ura Gr. Pálfy Uraság, számos Nemesek is lakják; lakosai többnyire katolikusok, fekszik Stomfához mintegy harmadfél mértföldnyire, határja közép termékenységû, vagyonnyai külömbfélék, és meglehetõsek." ^[2]

Fényes Elek szerint "Rohrbach, tót falu, Poson vmegyében, a Bur erdejében, ut. p. Malaczkához keletre 2 órányira: 1154 kath. lak. és 32 zsidóval. Kath. parochia és templom. Van olajgyára melly kender és lenmagból dolgozik, három vizimalma, igen szép erdeje, mellyben nagy vadak, mint õzek, szarvasok, dámvadak is találtatnak. F. u. hg Pálffy, több inscriptionalis curiákkal." ^[3]

1910-ben 1344, túlnyomóan szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857 és 1860 között épült.
Régi templomából csak az 1561-ben már meglévő harangtorony maradt meg, mely 4. századi őrtorony alapjaira épült.
Szent Rozália kápolna.

Gazdasága

Cementgyárának 1971-ben történő alapkőletételét követően, 1975-ben kezdték el a cement és a mész gyártását.

Külső hivatkozások

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 '''Nádasfő''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Rohožník'', korábban ''Rarbok'', [[német nyelv|németül]] ''Rohrbach'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Pozsonyi kerület]]ben a [[Malackai járás]]ban, [[Malacka (város)|Malackától]] 10&nbsp;km-re keletre. [[2001]]-ben 3349 lakosából 3242 szlovák és 51 cseh volt.
-==Története==
+== Története ==
 A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek ezen a vidéken. Az [[i. e. 4. század]]ban a kelták szállták meg a falu területét, akik már fejlett kézművességgel rendelkeztek. A római korban markomannok és kvádok éltek itt, majd szláv törzsek érkeztek. A [[9. század]]ban a Nagymorva Birodalom területe volt egészen a magyarok érkezéséig. A [[11. század]]ban a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtoka volt, a tatárjárás során valószínűleg elpusztult, de újratelepítették. [[1296]]-ban a detrekői váruradalom része volt. Plébániáját a [[14. század]]ban alapították. Ekkor építették [[Szent Kozma]] és [[Szent Damján|Damján]] tiszteletére szentelt templomát is. [[1394]]-ben az uradalmat [[Luxemburgi Zsigmond]] a lengyel származású Stíbornak adta. A község első írásos említése [[1397]]-ben történik. A család kihalása után [[1543]]-ig újra a Hont-Pázmány nemzetségé, a Szentgyörgyi és Bazini grófoké lett. Ezután a birtok a királyra szállt. [[I. Ferdinánd]] a birtokot gazdag nemesi csaldoknak adta zálogba, így birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak. A reformáció terjedésével és a protestáns birtokos Fugger család segítségével [[1561]]-ben itt is megszűnt a katolikus plébánia, a hívek ezután [[Széleskút]]hoz tartoztak. A plébániát csak [[1787]]-ben a pálosok alapították újra. A [[18. század]] első felében megalapították a község első üzemét a papírgyárat, ezen kívül [[1720]]-ban a községben malom és kiterjedt borászat is működött. Az [[1767]]-es urbárium szerint a faluban 70 jobbágycsalád, 22 zsellércsalád és 8 ház nélküli zsellércsalád élt. A [[19. század]] elején szeszfőzde és növényolajüzem működött a községben.
 [[1828]]-ban 156 háza és 1140 lakosa volt. [[1866]]-ban porosz katonaság vonult át a községen, annak egy részét felégetve. [[1869]]-ben 1411 lakos élt a településen.
 Vályi András szerint ''"ROHRBACH. Elegyes tót falu Pozsony Várm., földes Ura Gr. Pálfy Uraság, számos Nemesek is lakják; lakosai többnyire katolikusok, fekszik Stomfához mintegy harmadfél mértföldnyire, határja közép termékenységû, vagyonnyai külömbfélék, és meglehetõsek."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 Fényes Elek szerint ''"Rohrbach, tót falu, Poson vmegyében, a Bur erdejében, ut. p. Malaczkához keletre 2 órányira: 1154 kath. lak. és 32 zsidóval. Kath. parochia és templom. Van olajgyára melly kender és lenmagból dolgozik, három vizimalma, igen szép erdeje, mellyben nagy vadak, mint õzek, szarvasok, dámvadak is találtatnak. F. u. hg Pálffy, több inscriptionalis curiákkal."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 [[1910]]-ben 1344, túlnyomóan szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Malackai járás]]ához tartozott.
-==Nevezetességei==
+== Nevezetességei ==
-*A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1857]] és [[1860]] között épült.
+* A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1857]] és [[1860]] között épült.
-*Régi templomából csak az [[1561]]-ben már meglévő harangtorony maradt meg, mely [[4. század]]i őrtorony alapjaira épült.
+* Régi templomából csak az [[1561]]-ben már meglévő harangtorony maradt meg, mely [[4. század]]i őrtorony alapjaira épült.
-*[[Szent Rozália]] kápolna.
+* [[Szent Rozália]] kápolna.
-==Gazdasága==
+== Gazdasága ==
-*Cementgyárának [[1971]]-ben történő alapkőletételét követően, [[1975]]-ben kezdték el a [[cement]] és a [[mész]] gyártását.
+* Cementgyárának [[1971]]-ben történő alapkőletételét követően, [[1975]]-ben kezdték el a [[cement]] és a [[mész]] gyártását.
-==Külső hivatkozások==
+== Külső hivatkozások ==
-*[http://www.rohoznik.sk/ Hivatalos oldal]
+* [http://www.rohoznik.sk/ Hivatalos oldal]
-*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=1&obec=598 Községinfó]
+* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=1&obec=598 Községinfó]
-*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-565767&pos_y=-1246720&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Roho%9En%EDk%2C%20Malacky Nádasfő Szlovákia térképén]
+* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-565767&pos_y=-1246720&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Roho%9En%EDk%2C%20Malacky Nádasfő Szlovákia térképén]
-*[http://www.mkregion.sk/Malacky/rohoznik/index.htm A község a malackai kistérség honlapján]
+* [http://www.mkregion.sk/Malacky/rohoznik/index.htm A község a malackai kistérség honlapján]
-*[http://travelatlas.sk/stredzahor/rohoz.html Travelatlas.sk]
+* [http://travelatlas.sk/stredzahor/rohoz.html Travelatlas.sk]
-*[http://www.tik.sk/Mesta/okresmalacky/rohoznik.htm Rövid ismertető]
+* [http://www.tik.sk/Mesta/okresmalacky/rohoznik.htm Rövid ismertető]
-*[http://www.e-obce.sk/obec/rohoznik/rohoznik.html E-obce.sk]
+* [http://www.e-obce.sk/obec/rohoznik/rohoznik.html E-obce.sk]
-==Források==
+== Források ==
 {{források}}
 {{Malackai járás}}

Sablon:Malackai járás m v sz A Malackai járás települései
Malacka (Malacky)
Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) · Detrekőszentmiklós (Plavecký Mikuláš) · Detrekőváralja (Plavecké Podhradie) · Dimvár (Suchohrad) · Egyházhely (Kostolište) · Gajar (Gajary) · Kislévárd (Malé Leváre) · Konyha (Kuchyňa) · Láb (Láb) · Lozornó (Lozorno) · Magyarfalu (Záhorská Ves) · Máriavölgy (Marianka) · Nádasfő (Rohožník) · Nagyjakabfalva (Jakubov) · Nagylévárd (Veľké Leváre) · Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave) · Pernek (Pernek) · Pozsonyalmás (Jablonové) · Pozsonyborostyánkő (Borinka) · Pozsonyzávod (Závod) · Stomfa (Stupava) · Széleskút (Sološnica) · Szentistvánkút (Studienka) · Erdőhát (Záhorie Katonai Terület) · Zohor (Zohor)