„Borsosberény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
23. sor: | 23. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A település környéke már a [[kőkor]]ban is lakott volt, kő- és [[bronzkor]]i leletek is előkerültek a község határában. |
A település környéke már a [[kőkor]]ban is lakott volt, kő- és [[bronzkor]]i leletek is előkerültek a község határában. |
||
A község nevében a Berény utótag [[kabarok|kabar]] törzsnévből keletkezett. |
A község nevében a Berény utótag [[kabarok|kabar]] törzsnévből keletkezett. |
||
Első okleveles említése [[1393]]-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa. |
Első okleveles említése [[1393]]-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa. |
||
[[1470]]-ben [[Mátyás király]] Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként. |
[[1470]]-ben [[Mátyás király]] Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként. |
||
A [[16. század]] közepétől Borsosberény is a [[török hódoltság]] területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: [[1587]]-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A ''török hódoltság'' időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a [[18. század]]ban növekedett meg jelentősen. |
A [[16. század]] közepétől Borsosberény is a [[török hódoltság]] területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: [[1587]]-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A ''török hódoltság'' időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a [[18. század]]ban növekedett meg jelentősen. |
||
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a [[18. század]]tól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen [[1945]]-ig birtokosok voltak a faluban. [[1909]] és [[1945]] között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt [[Mikszáth Kálmán]]nak negyvenéves írói jubileuma alkalmából. |
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a [[18. század]]tól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen [[1945]]-ig birtokosok voltak a faluban. [[1909]] és [[1945]] között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt [[Mikszáth Kálmán]]nak negyvenéves írói jubileuma alkalmából. |
||
A faluhoz tartozó '''Szomolyapuszta''' a [[középkor]]ban önálló település volt, [[1274]]-ben a [[Johanniták|Johannita Lovagrendnek]] önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult. |
A faluhoz tartozó '''Szomolyapuszta''' a [[középkor]]ban önálló település volt, [[1274]]-ben a [[Johanniták|Johannita Lovagrendnek]] önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult. |
||
A '''török hódoltság''' korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán [[törökök|török]] birtokosait említik. |
A '''török hódoltság''' korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán [[törökök|török]] birtokosait említik. |
||
Katolikus temploma [[1728]] és [[1730]] között épült. |
Katolikus temploma [[1728]] és [[1730]] között épült. |
||
Az egyik kúriát [[1826]]-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. |
Az egyik kúriát [[1826]]-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. |
||
A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. |
A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. |
||
A vasút [[1909]]-re épült ki. |
A vasút [[1909]]-re épült ki. |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
* A falutól nyugatra lévő hegyek a [[Duna-Ipoly Nemzeti Park]]hoz tartoznak |
* A falutól nyugatra lévő hegyek a [[Duna-Ipoly Nemzeti Park]]hoz tartoznak |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2010. augusztus 23., 10:26-kori változata
Borsosberény | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Kistérség | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 2644 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 871 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 51,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′ | |||
Borsosberény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsosberény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borsosberény község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.
Fekvése
Megközelíthetősége
- Budapesttől mintegy 65 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. Balassagyarmattól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a Börzsöny hegység északkeleti lábánál.
- Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A vasútállomás Diósjenő és Nagyoroszi között található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
Története
A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában.
A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett.
Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa.
1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.
A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A török hódoltság időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a 18. században növekedett meg jelentősen.
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a 18. századtól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen 1945-ig birtokosok voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt Mikszáth Kálmánnak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.
A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.
A török hódoltság korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán török birtokosait említik.
Katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei
- 18. századi római katolikus templom
- 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
- A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora