„Vöröstoronyi-szoros” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Bot: következő módosítása: ro:Pasul Turnu Roșu; kozmetikai változtatások
a
a (Bot: következő módosítása: ro:Pasul Turnu Roșu; kozmetikai változtatások)
A '''Vöröstoronyi-szoros''' ({{ny-ro|Pasul Turnul Roşu}}, {{ny-de|Rotenturmpass}}, {{ny-la|Porta Traiana}}) a [[Déli-Kárpátok]] hegyszorosa [[Románia|Romániában]].
 
== Fekvése ==
A szorost az észak–déli irányba tartó [[Olt]] vágta magának keletről a [[Fogarasi-havasok]], nyugatról a [[Csindrel-hegység|Csindrel]] és a [[Lotru-hegység]] között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, [[Bojca|Bojcától]] [[Râmnicu Vâlcea|Râmnicu Vâlceáig]] tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, [[Câinenii Mari]]-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A [[Szeben folyó]]nak az Oltba való torkolatán alul, [[Bojca]] községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik. Tengerszint feletti magassága 352–360 méter. A forgalmas [[E81 (európai út)|E81-es út]] vezet rajta keresztül.
 
== Nevének eredete, várai ==
Nevét a [[14. század]] második felében épült kicsiny [[Bojca|Vöröstorony]] váráról kapta. A történelem folyamán a szoros különböző pontjain épültek védőművek, és a népszerű ismertetések, a régi történetírók és térképek ezeket gyakran összekeverik egymással. A folyásirány szerinti legfelső a [[Nagytalmács|talmácsi]] vár, egyes vélemények szerint az első ''Vöröstorony.'' [[Bojca|Bojcától]] keletre, az Olt partján épült az egykori [[Római Birodalom|római]] [[castrum]], ''Caput Stenorum.'' Bojca déli határában találjuk a története során többször átépített Vöröstornyot. Ettől négy-öt kilométerre, [[Latorvár]]hoz közel látható a ''Törttorony,'' amelyet [[17. század]] végi romlása óta neveznek így. Magának a középkori, a ''Lotrioara-patak'' Oltba folyásánál épült Latorvárnak a maradványait az [[1930-as évek]]ben eltüntette egy kőbánya. A szoros végén, Câinenii Mari-nál az osztrákok építettek várat [[1718]]-ban ''Arvaxia'' római castrum alapjaira.
 
== Története ==
Már [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár erre vezette hadserege egy részét [[Decebal]] ellen [[105]]-ben (innen régi neve: ''Porta Traiana''). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt [[Erdély]] és [[Magyarország]], másrészt [[Havasalföld]], később [[Románia]] között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A [[18. század]] kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható. Ha azonos Poszádával, akkor [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] hazafelé tartó serege [[1330]]. [[november 9.]] után itt szenvedett [[Posadai csata|vereséget]] [[I. Basarab]] vajda lesből támadó csapataitól. A szoros és erődjei [[1453]]-ig az [[Erdélyi vajda|erdélyi vajdához]] tartoztak, attól kezdve pedig a [[Királyföld|Szász Universitas]] volt felelős értük. [[1395]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király erre indult a [[nikápolyi csata|nikápolyi csatába]], [[1437]]-ben és [[1442]]-ben itt törtek be Erdélybe a [[Oszmán Birodalom|törökök]], Hecht (Csukás) György [[nagyszeben]]i főbíró [[1493]]-ban itt verte meg Ali bég hazafelé tartó seregét. Az [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] segítségére érkező havasalföldi és török csapatokat [[Fráter György]] híve, Kendeffi János [[1550]]-ben a szorosban verte vissza.
 
[[Ihász Dániel]] [[1849]]. [[március 16.|március 16-án]] és [[Március 28.|28]]-án is meghiúsította [[Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin|Szkarjatyin]] seregének betörését, de [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Lüders]] [[július 20.|július 20-án]] a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe. [[1916]] szeptemberének végén az ötvenezer fős román sereg itt vonult vissza Havasalföld felé, de a [[Központi hatalmak|központi]] erők lezárták a szoroshoz vezető utakat, és hatalmas veszteségeket okoztak a románoknak. A szoros mentén több haditemető is őrzi az elesettek emlékét.
 
== Lásd még ==
* [[Bojca]]
* [[Latorvár]]
* [[Lazaret]]
 
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/07800/07862/07862.pdf Kővári László: ''Erdély földe ritkaságai.'' Kolozsvártt, 1853]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/107/pc010733.html#9 ''A Pallas Nagy Lexikona]
* Nagybaczoni Nagy Vilmos: ''A Románia elleni hadjárat.'' 1. Budapest, 1923
 
== Képek ==
<gallery>
Kép:Oltul la intrarea in Defileu.jpg|A szelvények az Oltnak a szoros feletti szakaszát ábrázolják
 
{{portál|Erdély}}
 
[[Kategória:Kárpátok]]
[[Kategória:Románia földrajza]]
[[nl:Rode Torenpas]]
[[pl:Przełom Czerwonej Wieży]]
[[ro:Pasul Turnu RoşuRoșu]]
157 413

szerkesztés

Navigációs menü